Bagoly Bettina azt közölte: ügyészi indítványra a Budai Központi Kerületi Bíróság – a kezelések időtartamára – módosította a házi őrizet helyét. Azt nem tudni, hogy Biszku Béla miért és mennyi ideig volt kórházban; a főügyészség nem adott bővebb tájékoztatást. Az ügyészségi szóvivő még annyit közölt, hogy a folyamatban lévő eljárást a fentiek egyebekben nem befolyásolják. Az MTI próbálta elérni Biszku Béla ügyvédjét, egyelőre sikertelenül.
Az Alkotmánybíróság (Ab) újratárgyalja azt a bírói indítványt, amelyet a Biszku Béla ellen indult egyik büntetőperben nyújtottak be. A volt belügyminiszter ellen két éve a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt emelt vádat az ügyészség.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
