Az államfő a diákok előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, mindenki azt szeretné, hogy a szaktudásnak és a felkészültségnek ismét olyan becsülete legyen, amely a „lehető legtermészetesebbnek számít minden egészséges társadalomban”. Mint mondta, valaha egy szakma igazi mesterének lenni épp olyan rang volt, mint akár a tudomány vagy a művészet „avatott emberének”. Áder János szerint ennek bizonyítéka például, hogy az Országház főemeletén nem királyok, hanem a hazai mesterségek képviselőinek szobraival találkozhatunk. „Nyolcvannyolc ilyen országházi szobor emlékeztet minket arra, hogy mit jelent mesteremberként, becsületes kétkezi munkával hatni, alkotni, gyarapítani egy olyan közösségben, ahol megbecsülik a teljesítményt” – fogalmazott.
A köztársasági elnök ezért úgy gondolja, jó lenne, ha a tudás, a tehetség és a teljesítmény ismét életünk központi témájává válhatna a „megannyi fölösleges és sehová sem vezető vita” helyett. Széchenyi Istvánt idézve kiemelte: „csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, a szappanfőző, a cukrász és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa”.
A magyar csapat öt arany-, egy ezüst-, öt bronz- és két kiválósági érmet szerzett a fiatal szakmunkások 2012-es franciaországi Európa-bajnokságán. A magyarok a bútor- és épületasztalos szakmában, valamint a mechatronika, a vállalati infokommunikáció és a faipari technológia területén érték el a legmagasabb sikert. Ezüstérmet a virágkötők, bronzérmet pedig a fodrász, az ács, a karbantartó tisztítóspecialista, a szakács és a pincér szakmát tanulók szereztek. A díszvacsora Áder János azon kezdeményezésének második alkalma volt, amellyel az államfő a kiemelkedő teljesítményt nyújtókat kívánja elismerni. A köztársasági elnök júliusban Szemerédi Endre Ábel-díjjal kitüntetett matematikus professzort és két fiatal tudóst látott vendégül.
