A törvény egyes rendelkezéseivel, illetve egészével kapcsolatban húsz indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Valamennyit olyan konkrét ügyekben eljáró bírók nyújtották be a semmiségi eljárás felfüggesztése mellett, akiknek a semmisségi törvényt kellett volna alkalmazniuk – fűzte hozzá a főtitkár.
A kezdeményező bírák indítványai szerint a semmisségi törvény ellentétes a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvével, valamint sérti az alaptörvény további rendelkezéseit, egyebek mellett a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette, és egy eljárásban tárgyalja. A testület várhatóan több alkalommal is tárgyalja majd az indítványokat.
Az Országgyűlés 2011 márciusában fogadta el Balsai István fideszes országgyűlési képviselő – jelenlegi alkotmánybíró – javaslatára a semmisségi törvényt. Ez alapján semmisek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletek, illetve a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások. A döntés a 2006. szeptember 18-e és október 24-e között elkövetett cselekményekre vonatkozik. A Legfőbb Ügyészség tavaly áprilisban jelezte, hogy 22 embert érintenek a semmiségi eljárások.
