Töhötöm atya a megbeszélt időben be is ment a kórházba. A nővér kivitte Bernát atyát a fürdőszobába. Közben az ÁVO-ssal foglalkozott, udvaroltatott magának. Töhötöm atya pedig bement, és szépen felkészítette Bernát atyát a nagy útra, meggyóntatta, megáldoztatta, és feladta neki a betegek szentségét. Pár nap múlva kaptunk egy kitöltött nyomtatványt a tanácstól, amely közölte, hogy Bernát atya március 2-án meghalt.
Nem sokkal később temettem a Rákoskeresztúri temetőben. Bementem az irodába és megkérdeztem, hol van Bernát atya sírja. Megtalálták a nagy könyvben. Az ügyintéző megkérdezte: „Kije ez magának?” Mondtam: rendi testvérem. Mire szomorúan közölte, hogy csak annyit mondhat, hogy a 301-es parcellában van. Ma is ott nyugszik. Várja a boldog föltámadást.
