A Békemenet Egyesület közleménye szerint miként 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállás dátuma lett. „Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség” – tették hozzá, azzal együtt, hogy a történelem már többszörösen igazolta, az „adósrabszolgaság” képes nemzeteket megsemmisíteni.
A békemenet „felbonthatatlan közösségére” további feladatok várnak: „találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék” – áll a közleményben. A kommünikét azzal zárták, hogy a siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, „mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk!”.
A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – írta akkori közleményében a BM. A Hősök teréről induló tömeg élén a demonstráció szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyre magyarul és angolul az volt írva: „Nem leszünk gyarmat”. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét.
Tudjon meg többet az október 23-án várható eseményekről!
