Sukoró-ügy: januárban kezdődik a büntetőper

Január 7-től tárgyalják a sukorói telekcsereügyet a Szolnoki Törvényszéken, és még abban a hónapban további hat tárgyalási nap lesz.

KG
2012. 11. 05. 18:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sándor Géza tájékoztatása szerint az eljáró bírói tanács a több mint száz tanút felsorakoztató perben márciusban további hét napon tárgyalja majd az ügyet. Mivel kiemelt jelentőségű ügyről van szó, a bíróságnak egy hónapja volt az iratanyag tanulmányozására, és három hónapon belül ki kellett tűzni a tárgyalás időpontját – tette hozzá az elnökhelyettes. A Szolnoki Törvényszéket az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölte ki az ügy tárgyalására.

A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével vádolja a főügyészség, ezt a vádirat szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén mintegy 1,3 milliárd forint kár érte volna az államot.

Hűtlen kezelés a sukorói telekcsere ügyében

Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén lévő egyes ingatlanok képezték.

2009 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított a fent említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése alapján. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.

Schiffer András tett feljelentést

2009 októberében Schiffer András, a Lehet Más a Politika akkori szóvivője tett feljelentést Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King’s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítésekor megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)

2011. október 3-án a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást.

2012. június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.