Újra terítéken a családi csőd bevezetése

A családi csődvédelem lehetőségéről, az oktatási és szociális intézmények állami kézbe adásáról, az október 23-ai megemlékezésekről szóltak a napirend előtti felszólalások.

A KDNP a családi csőd bevezetését javasolja. Bagdy Gábor a családról szólva fontosnak nevezte a válságba kerülők megsegítését. Jelezte, ezért áll ki pártja a családi csődvédelem bevezetéséért, amelynek egyik eleme, hogy a válságba került családok életvezetési tanácsokkal kerüljék el a széthullást. Közölte azt is: a KDNP megfontolandónak tartja például azt, hogy a bíróságok vagy a járási hivatalok felügyeljék a folyamatot. Az erről szóló előterjesztést jövő év elején nyújtja be a KDNP, bízva abban, hogy 2014-től életbe léphet – mondta.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: a családi csőd lényege, hogy szabályozott körülmények között, az adósságtól mentesülve kerüljenek ki a családok a visszás helyzetből. Ennek kereteihez uniós határozat és a nemzetközi példák is alapul szolgálnak – tette hozzá.

Az LMP az oktatási és a szociális intézményeket félti

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a kormánynak döntenie kell, vállalja-e az oktatási és szociális intézmények csődbe vitelét, vagy időt ad a kiérlelt döntések meghozatalának. Úgy vélte: az intézményátadást el kellene halasztani, jelen körülmények között ugyanis kivitelezhetetlen. Kifogásolta, hogy a kormányban nincs oktatási miniszter. A szociális intézmények államosítási terveivel kapcsolatban azt mondta: az állam a települési önkormányzatok nagy intézményeire is rá akarja tenni a kezét. Tudatosnak nevezte az ellátórendszer lerombolását, amellyel szerinte az ellátórendszert „a Horthy-korszak nyomorúságos szintjére akarja lezülleszteni” a kormányzat.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte: nem államosításról és nem vagyonelkobzásról van szó, hanem állami felelősségvállalásról. Kijelentette: a kormányzásuk eleje óta a csődtől kell megmenteni az önkormányzatokat és intézményeket, de számos esetben csak közvetett módon tudott beavatkozni a kabinet. Ezzel indokolta, hogy olyan átalakítást hajt végre az állam, ami „orvosolja a hibákat”. Szerinte ilyen körülmények között a beavatkozás halogatása a bűn.

Már Bajnainak el kellett volna számoltatnia a rendőrséget

Révész Máriusz az október 23-ai demonstrációkkal kapcsolatban közölte: idén mindenki kifejezhette a véleményét, és senkinek nem esett bántódása. Hat évvel ezelőtt azonban nem így volt – idézte fel a fideszes képviselő-, akkor rendőröket vezényeltek a tüntetők közé.

A képviselő emlékeztetett Bajnai Gordon egyik múlt heti nyilatkozatára, amelyben az egykori kormányfő közölte: akkor szakszerűtlen volt a rendőrség és elmaradt ennek nyilvános kimondása. Révész Máriusz szerint azonban Bajnai Gordonnak akkor kellett volna elszámoltatnia a rendőröket, amikor miniszterelnök volt. „Más ügyekben is lenne mit elismernie, például az államadósság jelentős növelését” – fogalmazott a képviselő.

Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: a 2006-os esemény a magyar demokrácia és jogállam legsötétebb lapjára tartozik. „Akkor a hatalomért remegett, most a hatalom után sóvárog” – mondta Bajnai Gordonról az államtitkár, aki a szocialista párt szégyenének nevezte az akkor történteket és rámutatott: a Fidesz már akkor is segítette az áldozatokat. Hozzátette: 149 áldozat több mint 270 millió forinthoz jutott az elmúlt két évben. Hangsúlyozta: a büntetőjogi felelősségre vonás sem fog elmaradni.