Az ombudsmanhoz forduló panaszos arra hívta fel a figyelmet, hogy a levéltári törvény 2012. júniusi módosítása során a törvény záró rendelkezései közé beillesztettek egy szakaszt, amelynek alapján immár az állam tulajdonát képezik a Magyar Dolgozók Pártjának és jogelődeinek, valamint a Magyar Szocialista Munkáspártnak, illetve ezek társadalmi és ifjúsági szervezeteinek, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a szakszervezeti tanácsoknak, ágazati szakszervezeteknek az iratai. Ezek az iratok az 1944 és 1989 közötti időszakban keletkeztek. A panaszos arra hivatkozott, hogy a törvénymódosítással indokolás nélkül állami tulajdonba vett iratok részben a Politikatörténeti Intézet levéltárának tulajdonában vannak, részben pedig szakszervezetekében, ezeket a levéltár letétként kezeli – áll a közleményben.
A biztos hangsúlyozza, hogy a hatályos levéltári törvény alapján a Politikatörténeti Intézet fenntartásában működő Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár nyilvános magánlevéltárnak minősül, vagyis gyűjteményét a közlevéltárak számára előírt jogi és szakmai szabályok szerint kezeli. A levéltári anyagából mindenki számára köteles tájékoztatást nyújtani, adatokat szolgáltatni, iratokat kölcsönözni és a kezelt iratanyagában a kutatást ingyenesen lehetővé tenni.
Szabó Máté ombudsman szerint ezekre az iratokra mint speciális, vagyoni értékkel is rendelkező tulajdoni tárgyakra kiterjed a tulajdonvédelem. Szavai szerint habár nehéz meghatározni pénzben kifejezhető értéküket, de „puszta adatnál bizonyosan többek”. Maradandó értékű és eredeti iratok, amelyek a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlenek, emellett olyan adatokat tartalmaznak, amelyek más forrásból nem, vagy csak részlegesen ismerhetők meg – állapítja meg.
Az alapvető jogok biztosa indítványában rámutatott, hogy a tulajdon állami elvonásának alkotmányos módja a kisajátítás, amelyet azonban csak kivételesen és közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett tehet meg. Az ombudsman szerint jelen esetben hiányoznak ezek a feltételek, így az egyedi szempontok mérlegelése nélküli, semmilyen kompenzációt nem tartalmazó teljes államosítás sérti a tulajdonhoz való jogot.
Szabó Máté szerint emellett sérül a tudományos kutatás szabadsága is, mivel nem világos, hogy milyen kényszerítő okkal, legitim céllal indokolható a kutathatóságot biztosító nyilvános magánlevéltár tulajdonában, illetve kezelésében lévő iratanyag államosítása. A biztos az indítványában külön is kiemeli, hogy éppen a közérdeklődésre számot tartó iratok, dokumentumok hozzáférhetősége, tényleges kutathatósága lenne a valódi közérdek – derül ki a közleményből.
