Csak pillanatnyi megoldást talált a kormányzat az egyház-finanszírozásra, amikor arról döntött, hogy a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásait jövőre az összes befolyt szja 0,9 százalékára egészíti ki a költségvetés – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy az eddigi összeg szinten tartására elegendő ez az intézkedés, amelyre azért volt szükség, mert az adórendszer megváltozása miatt hiába ajánlották fel a tavalyinál többen adójuk egy százalékát a református egyháznak, az előző évinél 17 százalékkal kevesebb pénz folyt be.
Ez nem a legbiztonságosabb megoldás
A református püspök szerint „itt van az ideje annak, hogy az egyház-finanszírozást mint egészet újragondoljuk”, amire „látszik is hajlandóság” a kormányzat részéről. Hasznos lenne e tekintetben nemzetközi példákat megvizsgálni – jelentette ki –, mert „nem a legbiztonságosabb megoldás” az szja egy százalékához kötni a finanszírozást az adójogszabályok gyakori változásai miatt.
Felvetette: érdemes lenne megfontolni, hogy az egyházi földek elvétele miatti kártalanítás „valamilyen formában” megtörténhet-e a későbbiekben, mert eddig ebben az ügyben Magyarországon csak részleges kártalanítás volt. Véleménye szerint erről még a földvásárlási moratórium 2014 végi lejárta előtt dönteni kellene. Emlékeztetett arra is, hogy az állam által visszaszolgáltatott intézményeikhez nem kapták meg a működtetéshez szükséges anyagi javakat.
Oktatás és hitoktatás
Bölcskei Gusztáv kiemelte: „a bizonytalanság hatja át” az oktatást is, az egyházkerületi iskolákban pedig úgy készítik a helyi tanterveket, hogy még nincs meg a központi tanterv. A köznevelési törvény a részletkérdéseket a később meghozandó rendeletekre bízza, ám „ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot és a biztonságot”, ráadásul a rendeleteket sokkal hamarabb hatályon kívül lehet helyezni, mint a törvényt – mutatott rá.
A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével kapcsolatban tapasztalható bizonytalansági tényezők között említette, hogy nincs tisztázva: a hitoktatás helyszíne az iskola vagy az egyházközség valamelyik épülete lesz-e. Megjegyezte, sok lelkészük elvégezte a hittanári szakot, hogy a tanítás kritériumainak megfeleljen.
Közölte, „tudatosan visszafogottak” voltak az iskolaátvételeknél, ezt csak ott lépték meg, ahol valós gyülekezeti háttérrel rendelkeztek, a püspök ugyanakkor hozzátette, hogy az egyházközségek életét felpezsdítheti egy-egy református iskola. Új elemként a református egyház szakképzésben vállalt nagyobb szerepét említette, valamint szólt arról, hogy idén az állam már nem utólag finanszírozza oktatási tevékenységüket. „Megnyugtató hírként” értékelte, hogy az egyházi iskolák finanszírozása 2013. augusztus 31-éig nem változik, március 31-éig pedig kidolgozzák a szeptember 1-jétől érvényes támogatási rendszert.
Felsőoktatás
Bölcskei Gusztáv meglátása szerint a teológiai képzésben – más speciális területekhez hasonlóan – alternatív finanszírozási rendszert kellene kidolgozni, mert esetükben „nem lehet elvárni az önfenntartást”. Kitért arra is, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem elkezdte törleszteni az államnak a normatívának azt a részét, amelyet az összeg időközbeni csökkentése miatt vissza kell fizetnie. (A normatíva az összes felsőoktatási intézménynél csökkent.) A zsinat lelkészi elnöke megállapította, ez sok áldozattal jár, és arra sarkallja az egyházat, hogy felsőoktatási felekezetközi együttműködésről tárgyaljon.
Beszámolt arról, hogy a keresztény roma szakkollégiumok felsőoktatási hallgatóinak száma növekszik, vallástól függetlenül várják a jelentkezőket. A friss roma diplomásoknak egyebek mellett tanárként megvan az esélyük arra, hogy „övéik között segítsenek” a fiataloknak – mutatott rá.
Utalt arra: a szociális intézményeik állami kiegészítő támogatása jelentősen csökken a jövőben, ez azonban ott, ahol idős-napköziotthont tartanak fenn, illetve vállalják a házi betegápolást és a fogyatékossággal élők gondozását is, „olyan nagy gondot nem jelent”. Átmenetileg problémát okozhat az – mondta –, hogy idén és jövőre visszafizetési kötelezettségük lesz a szociális intézményeikhez kötődően az államnak, mert most először fordult elő az, hogy a költségvetés előzetesen túlbecsülte a nekik járó kiegészítő normatíva összegét.
Többen kérnek segítséget, többen adakoznak
Bölcskei Gusztáv kiemelte: egyértelműen érzékelhető, hogy a gazdasági válság hatása miatt egyre többen fordulnak az egyházhoz állást keresve, ők a püspöki hivatalban jelentkeznek azzal, hogy szeretnének az egyház valamelyik, közfeladatot ellátó intézményében dolgozni. Elmondása szerint a szociális segítséget kérők száma is megszaporodott, a kérelmezőket a helyi egyházközségek karolják fel a lelkészek segítségével, téli tüzelőt és tartós élelmiszert pedig a református szeretetszolgálat ad nekik.
Hozzátette: megfigyelhető, hogy jótékonysági adományosztásaikra ma már olyanok is eljönnek, akiken első ránézésre nem látszik a rászorultságuk, de amikor beállnak a sorba, „nem szégyellik, hogy nekik erre szükségük van”. Utalt arra is, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő segélyakcióikban egyre többen adakoznak, az adományokat a gyülekezetek és az egyházi intézmények juttatják el oda, ahol a leginkább szükség van rájuk. A tiszántúli egyházkerület öt éve rendez jótékonysági bálokat minden esztendőben egy-egy határon túli magyar református iskola megsegítésére, jövőre a nemrégiben létrejött, fogyatékossággal élő gyermekeket ellátó beregszászi fejlesztő pedagógiai intézményt támogatják a befolyt összegből – jegyezte meg a püspök.
