Formai okokból megsemmisítette az átmeneti rendelkezéseket az Ab

Az Alkotmánybíróság szerint olyanok is bekerültek a rendelkezések közé, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak.

Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotására szóló felhatalmazást az alaptörvény tartalmazza, ám e keretek túllépése az így megalkotott szabályok semmisségét jelenti: azokat úgy kell tekinteni, mintha létre sem jöttek volna – áll a közleményben.

A tartalmat nem vizsgálták, csak a formát

Az Alkotmánybíróság a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor – hangsúlyozták. A testület kiemelte: „két évtizedes töretlen gyakorlatának megfelelően” az alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg.

Az Alkotmánybíróság megjegyezte: ennek megfelelően tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket, ezeket is formai, eljárási okokból semmisítették meg. A regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, a döntés az ügyben január elején várható – írták. Mint kifejtették: az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek megfeleltek az alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak.

Több a követelmény

Közölték: az alaptörvény védelme érdekében a testület a határozatban több alkotmányos követelményt fogalmazott meg az alaptörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárást érintően. Ezek közül kiemelten is fontosnak tartja az Alkotmánybíróság, hogy az alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az alaptörvénybe. Az alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban.

A határozathoz Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.