A Legfőbb Ügyészség írásos tájékoztatásában felhívta a figyelmet arra, hogy 2013. január 1-jétől a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának tartalmaznia kell az egyesület különös formáját, tehát amennyiben pártként működik, ennek megjelölését is. A szabályozás szerint eddig ezt nem volt kötelező feltüntetni a nyilvántartásban, ezért azt, hogy egy szervezetre vonatkozik-e a párttörvény, egyelőre még nem lehet a bírósági nyilvántartásból teljes egyértelműséggel megállapítani. Erre csak következtetni lehet abból a körülményből, hogy a szervezet nevében a párt megjelölést használja, illetve cél szerinti besorolása politikai tevékenység.
Vannak tehát olyan szervezetek is, amelyek pártként működnek, de a nevükben nem használják ezt a megjelölést, illetve olyanok is vannak, amelyek nevében még szerepel a megjelölés, de pártként való működésük már megszűnt. Továbbá a közéleti és érdek-képviseleti tevékenységet végző szervezeteket a bíróság esetenként politikai tevékenység cél szerinti besorolással vette nyilvántartásba, pedig pártként nem kívánnak működni, választásokon nem indulnak – közölte a Legfőbb Ügyészség.
A mintegy száz párt közül tucatnyi az elnevezése alapján baloldali – szociáldemokrata, szocialista –, de még van néhány párt, amely nevében kiáll a szegényekért, a dolgozókért, a rászorulókért. Számos, elnevezésében keresztény, konzervatív, valamint kisgazda, agrárjellegű, továbbá civil, független párt van, és valamivel kevesebb a nevében nemzeti, környezetvédő vagy éppen roma jellegére utaló párt. De volt már, hogy speciálisabb társadalmi csoportok képviseletét is vállalták elnevezésükben egyes pártok, így például a 2004-ben bejegyzett Magyar Autósok és Motorosok Pártja, a 2005-ben bejegyzett Panellakók Polgári Párt, illetve a 2009-ben bejegyzett Mátyás Párt.
