A kormányfő kereszténydemokrata helyettese MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: Józef Glemp személyében egy kiemelkedő egyházi vezetőt, egyháza és hazája sorsáért, szabadságáért felelősséget viselő főpapot vesztett el Lengyelország. Rámutatott: az egykori prímás nehéz történelmi időszakban vezette a lengyel katolikus egyházat. Kiegyensúlyozott, párbeszédre nyitott politikájával az egyház történelmi szerepet töltött be a kommunista uralom elleni küzdelemben. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy számos alkalommal tapasztalhatták meg a bíboros Magyarország iránti tiszteletét és szeretetét. Fontos szerepet töltött be a magyar–lengyel egyházi kapcsolatokban is.
Felidézte, hogy Józef Glemp magas rangú egyházi vezetőként több alkalommal is hivatalos látogatást tett Budapesten, és beszédeiben mindig nagyra értékelte a magyar–lengyel történelmi, egyházi és szakrális kapcsolatok jelentőségét. „Emlékét tisztelettel őrzi Magyarország” – zárul a közlemény.
Hosszú betegség után, nyolcvanhárom éves korában hunyt el Józef Glemp bíboros, aki 1981 és 2009 között volt Lengyelország prímása; vezetése idején az egyház történelmi szerepet játszott a kommunista uralom elleni küzdelemben. Jozef Kloch, az egyház szóvivője arról tájékoztatott közleményében, hogy Glemp bíboros szerda este hunyt el Varsóban. Régóta betegeskedett, a lengyel média szerint tüdőrákja volt. Glemp bíborost a néhai II. János Pál pápa nevezte ki Varsó érsekének és Lengyelország prímásának 1981-ben. Néhány hónappal hivatalba lépése után hirdették ki a hadiállapotot a lengyel kommunista vezetők a szovjet blokk első szabad szakszervezetének, a Szolidaritás mozgalomnak az elfojtására. Bár Glemp igyekezett kerülni a kommunista hatalommal való szembekerülést, a katolikus templomok az 1980-es években a demokratikus ellenállás központjaivá váltak. A kommunizmus bukásakor, 1989-ben a lengyel katolikus egyház közvetített a békés hatalomátvételben. A rendszerváltás után Glemp bíboros megszilárdította a lengyel katolikus egyház helyzetét.
