Handó: A bírákban megvan az igény a változásra

Az OBH elnöke fontosnak tartja a magas szakmai színvonalú, egységes ítélkezés biztosítását és a bíróság szolgáltató jellegének erősítését.

A bírósági vezető elmondta, az ehhez szükséges szemléletváltozást segíti többek között az igazságszolgáltatás belső nyilvánosságának javítása, a bírák bevonása – akár közvetlenül is – a működéssel kapcsolatos döntés-előkészítésbe, a munkacsoportok felállítása nemcsak az OBH-ban, hanem egyes bíróságokon is. Hozzátette: ebben a folyamatban a vezető feladata megnyitni a lehetőséget az új kezdeményezések előtt, hogy ne kelljen a szervezet kezdeményező, kreatív részének sokáig hiába döngetnie a kapukat. A bírákban, bírósági vezetőkben ugyanis megvan a készség és az igény a változásra.

Javultak a mennyiségi mutatók

2012-ben a nehézségek, átalakítások, személyi változások ellenére is javultak a mennyiségi mutatók, tíz százalékkal csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma. A fővárosban, ahol ebből a szempontból a legrosszabb a helyzet, az egy helyi bírónál egyszerre folyamatban lévő büntető ügyek száma átlagosan mintegy negyedével, 165-ről 122-re csökkent, ami azt jelenti, hogy ennyivel csökkent a beérkezett ügyekben az első tárgyalás kitűzéséig tartó idő, így már csupán 3-4 hónapot kell erre várni. Ugyanez az idő vidéken többnyire egy hónap – mondta az elnök.

2012-ben országszerte negyedével, összesen mintegy négyszáz fővel nőtt a bírósági ügyintézők és titkárok száma, ami lehetővé tette, hogy bizonyos kisebb súlyú ügyekben, például szabálysértéseknél ne bíró, hanem titkár járjon el, illetve a nagy munkaterhet jelentő bonyolult ügyekben adminisztratív feladataik ellátása során segítséget kapjanak a bírák, hogy az érdemi, ítélkező munkára koncentrálhassanak – tette hozzá.

21. századi körülmények között

Év elejétől elindult az e-bíróság: a beadványok, keresetek elektronikus formában is benyújthatók. Az internetes felületen pedig a formai kötelezettségek betartásához minták nyújtanak segítséget. Így várhatóan jóval kevesebb lesz a hibás, hiánypótlásra visszaadott beadványok száma.

Amikor a vásárlás, hivatali vagy banki ügyintézés már 21. századi körülmények között zajlik, a bíróság nem maradhat meg a 19. századi papíralapú ügyfélkapcsolat mellett. Egyelőre az elektronikus út mellett a postai is nyitva áll az ügyfelek előtt, de a prognózisok szerint egy évtized múlva már az eljárások túlnyomó többségében az ügyintézés elektronikusan történik majd – mondta Handó. Hozzátette: a projekt tanulsága, hogy az ügyvédi kamarával már a változások bevezetésének az előkészítési szakaszában is alaposabb együttműködésre van szükség.

Peres út helyett megegyezés

A bírósághoz való hozzáférés megkönnyítése stratégiai célkitűzés, aminek azonban lehet olyan kedvezőtlen hatása is, hogy nő a pereskedési hajlandóság. Ezt a bírósági mediáció csökkentheti, aminek célja, hogy a hosszadalmas, költséges, a bíróságot, az ügyfeleket és végső soron az adófizetőket egyaránt megterhelő peres út helyett a megegyezés lehetőségét keressék és ezzel a vitarendezés kultúráját is fejlesszék – mondta az OBH elnöke.

A Budapest Környéki Törvényszék – korábban Pest Megyei Bíróság – elhelyezésének másfél évtizedes kálváriája véget ér, megszületett a döntés arról, hogy a bíróság a volt BM kórház Városligeti fasorban lévő épületkomplexumába kerül.

A Kúria visszahelyezése folyamatba van a korábbi Kossuth téri épületbe. Ennek részeként megkezdődött a bíróság történetének, hagyományainak feltárása és bemutatása, ami ahhoz szükséges, hogy a bírák ne csupán szakipari munkásoknak érezzék magukat, miközben a jogállamot cipelik a hátukon, hanem a harmadik hatalmi ág képviselőinek is – mondta Handó Tünde.

A nyugdíjazás kérdése

A bírák nyugdíjazása ügyében az elnök elmondta: tavaly a 62 évre leszállított korhatár miatt 230 bíró vonult nyugdíjba, ám a törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, és 163-an munkaügyi pert indítottak, ebből több mint 20 már jogerősen lezárult. A bíróságok kimondták, hogy jogellenes volt a nyugdíjazás, ez alapján tavaly év végén január 1-jei hatállyal 10 bírót már visszahelyezett a köztársasági elnök. A kérdés rendezésére decemberben benyújtott törvényjavaslat szerint az OBH korábbi javaslatával összhangban minden nyugdíjazott bíró – nem csak azok, akik pereltek – választhat majd a rendelkezési állomány, az átalány kártérítés és a visszahelyezés között.