Bauer Sándor 1969. január 20-án felgyújtotta magát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, így tiltakozva Magyarország szovjet megszállása ellen. Tettével a cseh egyetemista, Jan Palach példáját követte, aki néhány nappal korábban hasonló módon tiltakozott a szovjet csapatok bevonulása ellen.
A Bauer Sándor temetésének 44. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a cseh diplomata kiemelte, hogy az akkor 17 éves magyar fiatal karriert futhatott volna be, családja lehetett volna, de úgy döntött, feláldozza életét a hazájáért. Döntését Jan Palach áldozata inspirálta – emlékeztetett.
Helena Bambasová felidézte, hogy kislányként Jan Palach fényképét őrizte egy dobozban. A kor tragédiája, hogy egy kislány nem egy színész vagy más híresség, hanem egy mártír képét őrizgette – fogalmazott.
Bauer Sándor a szabadságért és a hazáért hozott áldozatot
Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója hangsúlyozta, Bauer Sándor a szabadságért és a hazáért hozott áldozatot, lemondva a jövőjéről. Hangoztatta, példát mutatott azzal, hogy „a lehető legtöbbet, az életét” adta a hazájának.
László Tamás (Fidesz–KDNP) XV. kerületi polgármester arról beszélt, hogy Bauer Sándor és Jan Palach bátor ember volt, akik az életüket adták a szabadságért. Bauer Sándor áldozatvállalásával is bocsánatot kért a „hatalom” helyett, amiért Magyarország segített a „prágai tavasz” leverésében – mondta. A megemlékezők virágokat helyeztek el és mécseseket gyújtottak Bauer Sándor sírhelyénél.
Jan Palach és Bauer Sándor
Jan Palach, a prágai Károly Egyetem hallgatója 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren, így tiltakozva hazája szovjet megszállása ellen. A 17 éves autószerelő-tanuló Bauer Sándor négy nappal később a Nemzeti Múzeum kertjében gyújtotta fel magát. Sérüléseibe három nap múlva belehalt. Január 28-án helyezték örök nyugalomra az engedélyezett legszűkebb családi körben.
