A közigazgatási és igazságügyi miniszter a járási rendszer kialakításáról rendezett csütörtöki budapesti konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen azt mondta: 2014-ben országgyűlési választások lesznek, a kormánypártoknak újabb mandátumot kell kérniük a választópolgároktól, más pártoknak pedig felhatalmazást a kormányzásra, ezért nem érdemes belefogni a közigazgatási reform olyan további feladataiba, amelyeket már nem tudnak megvalósítani ebben a ciklusban.
„Nagyjából mi ennyit tudtunk a négy év során megtenni, az alapokat lefektettük, most működtetjük a rendszert, és 2014 tavaszán meg kell vitatunk az eddigi eredményeket, hogy azután akár mi, akár mások, de reményeim szerint alapvetően ezen nyomvonal mentén tovább tudják folytatni a közigazgatás átalakítását” – fogalmazott Navracsics Tibor A haza üdvére és a köz szolgálatában címmel megrendezett tanácskozáson.
A miniszter a közigazgatás átalakításának előzményeként felidézte: 2010 tavaszán ideológiai hovatartozásra tekintet nélkül konszenzus volt a magyar politikai és szakmai közvéleményben arról, hogy a magyar állammal, a közigazgatással „kezdeni kell valamit”, és nagyjából egyetértés volt abban is, hogy az 1989–90-es rendszerváltozás során kialakult közigazgatási rendszer 2010-ben már a legtöbb dologban nem tudott megfelelni a kor kívánalmainak.
Szerinte 2010-ben ezért a kormány egy olyan közigazgatási reformot célzott meg, amely hosszútávon megváltoztatja az állam és a polgárok közötti hagyományos viszonyrendszert, és az alattvalói-hatósági attitűd helyett a mellérendeltség, a partnerség új kultúráját honosítja meg. A reform másik céljának pedig azt tartja, hogy a magyar állam minél rövidebb időn belül az ország versenyképességének segítője, és ne hátráltatója legyen.
A miniszter az átalakítás jelentős lépésének nevezte a járási rendszer kialakítását. Szerinte a járási rendszer lényege a rugalmasság, és a rendszer csak akkor tud jó eszköz lenni, ha az állam nem csinál presztízskérdést abból, hogy alapegységei hogyan működnek, és az önkormányzatok sem tekintik riválisnak vagy ellenségnek a járási hivatalokat. Szólt arról, hogy a járási hivatalok és a jegyzők feladatainak elválasztása során igyekeztek életszerű lehatárolást kitalálni, ezt azonban nem tekintik véglegesnek. Ez nem hiúsági kérdés, ha valami az életben nem válik be, akkor változtassunk rajta – tette hozzá.
Navracsics Tibor a közigazgatás személyzeti kérdéseire kitérve azt mondta: a munkakör alapú teljesítményértékelés mellett kézenfekvő a munkakör alapú bérezés bevezetése is, hiszen más felelősséget jelent egy járási hivatalban vagy egy országos hatáskörű hivatalban hatósági munkát végezni.
Tájékoztatása szerint ennek az évnek a feladata, hogy létrehozzanak egy olyan rendszert, amely nem szétszakítja a bérezés tekintetében a kormánytisztviselői kart, hanem elismerve a különböző képzettséget, felelősséget és szolgálatban eltöltött időt, egységes bérezési rendszert alkot. Jelenleg az alapelvek vitájánál tartanak, ugyanakkor bízik abban, hogy nyárra, az év második felére elő tudnak állni egy kiforrott koncepcióval, amelyet nyilvános szakmai vitára is tudnak bocsátani.
