Szájer József európai parlamenti képviselőt a héten hallgatta meg a washingtoni Helsinki Bizottság, előtte pedig az Európai Parlamentben kezdeményeztek vitanapot a baloldali és a liberális képviselők. A fideszes politikus a Hír TV-ben vasárnap este elmondta: „Ahol el tudjuk mondani az érveinket, ott meg is nyerjük a csatát. Ahol meg se hallgatnak, ott esélyünk sincs.” És mivel ritkán van lehetőség az érvelésre, így örült a washingtoni meghallgatásnak, ahol elmondhatták a véleményüket és reméli, hogy több hasonló fórum is lesz.
Az Európai Parlamentben már a harmadik nagy támadás indult meg Magyarország ellen – mondta, hozzátéve: nem lepődött meg azon, hogy Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezető a 7. cikkely alkalmazását vetette fel, hiszen ő már 2004-ben is mandátumot akart elvenni hazánktól.
Mivel a liberálisok és a baloldaliak többségben vannak a testületben, így felvethetik az eljárás megindítását, a folyamat tényleges elindításához azonban kétharmados többség kellene, ami már nem lesz meg – tette hozzá. Szájer kiemelte, hogy ehhez tényleges demokráciasértést kellene bizonyítani, ami még sosem sikerült, mert nem történt ilyen. Az eddigi viták vége maximum az volt, hogy valamit módosítani kellett, de nem olyan kérdésben, ami miatt a magyar demokrácia romokban heverne.
Ezért sem aggódik egy estleges eljárás megindulása miatt, hiszen mint mondta, így legalább el lehet mondani a lépések mögötti indokokat, például hogy a bíróságok működőképesek legyenek, és ne két-három évet kelljen várni egy ítéletre.
Egyébként, mint mondta, a mostani alkotmánymódosítás kapcsán ő csodálkozik a legjobban, hogy mit találhattak, ami miatt összeomlott volna a demokrácia. A bírálók azért sem mondanak konkrétumokat, mert mindenre van példa különböző uniós országokban. Akik ezekre azt mondanák, hogy a magyar diktatúra részei, nevetségessé válnának, ha eljutnának idáig – tette hozzá. Szerinte ráadásul a kívülálló támadók mindenféle súgásokat kapnak, amikor pedig beleütköznek a valóságba, csodálkoznak.
Szájer aláhúzta, hogy nyitott minden formában elmondani, hogy miért módosították az alaptörvényt. Szerinte ebben Magyarországon is hiányosságok vannak, a kormány itthon sem tudta mindenkivel elfogadtatni az elmúlt években véghezvitt nagy változtatásokat. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak ideológiai okok is a támadások mögött – tette hozzá.
Saját, az alaptörvény megalkotásában játszott szerepével kapcsolatban azt mondta, neki nem az alkotmány szövege a fontos, hanem az, hogy Magyarországon működő demokrácia legyen. Hozzátette, ő is az alkotmányos stabilitás híve, de például az amerikai alapokmány is az első évtizedben módosult a legtöbbször. Felidézte, hogy annak idején javasolta is, hogy hagyjanak egyéves kifutást, hogy korrigálhassanak, hiszen normális, hogy működés közben derülnek ki az apróbb hibák.
Szájer újra megismételte, az átmeneti rendelkezésekről annyit mondott az Alkotmánybíróság (Ab), hogy nem elfogadható, hogy külön vannak az alkotmánytól. Azok kerültek most be, amelyek eddig külön voltak. Azt mondta az Ab, hogy „egybe kell foglalni a szöveget. Ezért is nem értem, hogy mi ez a nagy patália ebben, hacsak nem félreértik vagy szándékosan félremagyarázzák ezt, hiszen még a legkisebb csínyt sem követte el a magyar parlament ebben a tekintetben.”
Szájer az önkényuralmi jelképek tiltása kapcsán aláhúzta: Magyarországon van egy alkotmányozó többség, ezért ha valami az Ab szerint nem következik az alkotmányból, az eredeti szándék viszont az volt, akkor van lehetőség módosítani. Emlékeztetett arra, hogy ilyen nem csak nálunk van, Ausztriában is a taxisokkal kapcsolatban az alkotmányt módosították nemrégiben.
Szájer hozzátette, az önkényuralmi jelképek esete egyébként „tipikusan a nyuszika esete”. Hiszen például sokszor ugyanazok támadják a szabályozást, akik a gyűlöletbeszéd büntetését kérik. „Ilyenkor az az ember érzése, hogy nem a konkrét szabályozással van bajuk, hanem szeretnének rosszat mondani rólunk” – fogalmazott a Fidesz EP-képviselője.
Gulyás Gergely vasárnap az M1 A lényeg című műsorában mindenkit nyugalomra és higgadtságra intett, mivel szerinte a magyar alkotmánymódosításról egy ideje már nem is vita, hanem „süketek párbeszéde” folyik Magyarország és a külföld között. Példaként említette, hogy az amerikai Helsinki Bizottság meghallgatásán, valamint a Der Spiegelben is azzal vádolták a magyar kormányt, hogy az alkotmánymódosítással ellehetetleníti a törvények és jogi normák tartalmi felülvizsgálatát. Gulyás Gergely szerint azonban ez „szemenszedett hazugság”, mivel Magyarországon az Alkotmánybíróság tartalmilag is megvizsgálhat minden egyes törvényt és önkormányzati rendeletet.
Kitért arra is, hogy az Európai Parlament eljárást indíthat ugyan Magyarország uniós szavazati jogának megvonására, azonban annak elfogadásához az európai állam- és kormányfők egyhangú szavazatára lenne szükség. „Erre semmi esély nincs, ez kizárható” – mondta, hozzátéve: ezt a magyar kormánnyal szemben fellépő pártok is tudják, de ők minden eszközt meg akarnak ragadni arra, hogy beavatkozzanak a magyar belpolitikába, nyomást gyakoroljanak a kormányra.
A fideszes képviselő szerint ugyanakkor nem szabad túlértékelni ennek a negatív kampánynak a belföldi hatásait. „Lehet, hogy még pozitív is lesz a kormánypártokra nézve, az a baj, hogy az országra nézve nehezen lehet pozitív” – fogalmazott.
Gulyás Gergely a kormányzati rezsicsökkentésről szólva nyilvánvalónak nevezte, hogy az érdekeikben sértett szolgáltatók külföldi tulajdonosai nagyon hamar megtalálják szövetségeseiket a magyar gazdaságban és politikában. Mint mondta, a szocialista kormányok idején a szolgáltatók érdekei messze megelőzték a fogyasztókét, ezt vizsgálva pedig logikus következtetésnek tűnik, hogy velük nagyon könnyen megegyezhetnek a külföldi cégek.
