Kövér László az Országházban hétfőn azon az ünnepségen méltatta Esterházyt, amelyen az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának terme felvette a felvidéki magyar politikus nevét, és ez alkalomból a teremben leleplezték emléktábláját is. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: Esterházy János mélyen keresztény, öntudatosan európai és felelősen magyar politikus volt. Három olyan érték, emberi minőség ez, amelyek a kommunista és a náci diktatúra korában egyenként is halálos bűnnek számítottak – mutatott rá, hozzátéve: Esterházyt ezért gyűlölte egyaránt a szlovák és a magyar nemzetiszocialista rendszer, börtönözte be a KGB, ítélte a szovjet bíróság szibériai kényszermunkára, és ezért ítélte később halálra a kommunista szlovák népbíróság.
A házelnök felidézte, hogy utóbb a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták, majd miután válogatott kínzásokkal 1957-ben testét végleg megtörték, megtagadták földi maradványainak kiadását. Az 1947-es szlovák kommunista népbírósági ítélet ma is hatályban van – emelte ki az Országgyűlés elnöke, megjegyezve: Esterházy a szlovák jogrend szerint ma is háborús bűnösnek minősül. „Esterházy Jánosnak, aki a legnehezebb időkben is védte és mentette üldözött embertársait, lengyeleket, zsidókat, cseheket, ez a sors jutott” – mutatott rá. Kiemelte: a felelős magyar utókor sorsa pedig az, hogy megvédje a mártír politikus emlékét és szellemiségét.
A Házelnök megköszönte a Magyar Közösség Pártjának, elnökének, Berényi Józsefnek, hogy vállalják Esterházy igazát, és küzdenek érte, továbbá Köves Slomó rabbinak és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, hogy támogatják a magyar politikus igazának nemzetközi elismertetését.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt mondta: rehabilitálni kell nemcsak Esterházy Jánost, hanem a felvidéki magyarságot is, hiszen a szlovák jogrendből a kollektív bűnösséget sosem törölték el, és a mintegy félmilliós felvidéki magyarság ma is ennek terhe alatt él. Hozzátette: nagy dolog az emléktábla avatása, de nemcsak itt kellene emléktáblának lennie, hanem a szlovák törvényhozásban is. Esterházy János ülhetett volna a magyar parlamentben, de nem ezt választotta, hanem Csehszlovákiát, majd a szlovák államot, még ha ez volt a keményebb, nehezebb út is.
Nagyon fontos ugyanakkor, hogy Magyarországon az elismerés, a rehabilitáció újabb fokára tudnak lépni, és az Országházban lesz emlékszobája és emléktáblája Esterházy Jánosnak. Berényi megjegyezte: a rehabilitáció ugyan várat magára Szlovákiában, de ez nem azt jelenti, hogy feladnák vagy elfelednék.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke rámutatott: Esterházy mindig a magyar és a szlovák nép kiegyezésének szószólója volt. Kiemelte a felvidéki politikus magyar közösség érdekében tett szolgálatát és a magyar iskolák működése érdekében kifejtett tevékenységét. Az elnök reményének adott hangot, hogy Esterházy János szellemisége minél többeknek követendő példa Magyarországon és Szlovákiában egyaránt.
Potápi Árpád János, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Esterházy Jánosról méltán lehet mondani, hogy a legnagyobb felvidéki magyar, aki életével bizonyította nemzetéhez való kötődését.
Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a kormány több tagja és számos parlamenti képviselő.
Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katinyi vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy Csehszlovákia több börtönében raboskodott, és 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Családjának még a hamvakat sem adták oda.
2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő a rangos Polonia Restituta posztumusz kitüntetést adományozta Esterházynak. A tragikus sorsú képviselő emlékét számos szobor őrzi. Oroszország 1993-ban rehabilitálta gróf Esterházy Jánost, Csehország és Szlovákia viszont a mai napig háborús bűnösnek tekinti őt, és nem hajlandó felülvizsgálni az ítéletet.
