Nagyon fontos ugyanakkor, hogy Magyarországon az elismerés, a rehabilitáció újabb fokára tudnak lépni, és az Országházban lesz emlékszobája és emléktáblája Esterházy Jánosnak. Berényi megjegyezte: a rehabilitáció ugyan várat magára Szlovákiában, de ez nem azt jelenti, hogy feladnák vagy elfelednék.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke rámutatott: Esterházy mindig a magyar és a szlovák nép kiegyezésének szószólója volt. Kiemelte a felvidéki politikus magyar közösség érdekében tett szolgálatát és a magyar iskolák működése érdekében kifejtett tevékenységét. Az elnök reményének adott hangot, hogy Esterházy János szellemisége minél többeknek követendő példa Magyarországon és Szlovákiában egyaránt.
Potápi Árpád János, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Esterházy Jánosról méltán lehet mondani, hogy a legnagyobb felvidéki magyar, aki életével bizonyította nemzetéhez való kötődését.
Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a kormány több tagja és számos parlamenti képviselő.
Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legismertebb politikusa volt. A szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katinyi vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy Csehszlovákia több börtönében raboskodott, és 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Családjának még a hamvakat sem adták oda.
2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő a rangos Polonia Restituta posztumusz kitüntetést adományozta Esterházynak. A tragikus sorsú képviselő emlékét számos szobor őrzi. Oroszország 1993-ban rehabilitálta gróf Esterházy Jánost, Csehország és Szlovákia viszont a mai napig háborús bűnösnek tekinti őt, és nem hajlandó felülvizsgálni az ítéletet.
