A kormánypárti politikus pénteki sajtótájékoztatóján Christopher H. Smith republikánus képviselőnek, az amerikai Helsinki Bizottság társelnökének csütörtöki nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amely szerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. A fideszes képviselő úgy értékelte: az Egyesült Államokban ma nem áll fenn nemzeti egyetértés a magyarországi politika vonatkozásában, mert a republikánus vélemények élesen eltérnek attól, mint amit a demokrata párti adminisztráció kizárólagosként feltüntet.
Ugyanakkor hangsúlyozta: ennek ellenére azt szeretnék, ha minden félreértést korrekt módon meg lehetne tárgyalni. Nem érdekünk ezeknek a helyzeteknek még élesebbé válása, ugyanakkor a magyar kormány és a kormánypártok semmilyen vita elől nem fognak meghátrálni – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány minden uniós kritika közepette világossá tette, hogy Magyarországnak egyértelmű érdeke az európai uniós tagság és jó transzatlanti kapcsolatok.
Gulyás idézte a republikánus képviselő nyilatkozatát, amiben a politikus azt írta: az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaznak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Smith kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Obama-kormánynak van-e erkölcsi alapja az ilyen bírálatok megfogalmazásához, illetve méltatta a magyar alkotmányos szabályozást az adósságplafonnal és a magzati élet védelmével kapcsolatban.
A fideszes képviselő szerint az elmúlt hónapokban azt tapasztalható, hogy vannak olyan külföldi sajtóorgánumok, nemzetközi szervezetek és kormányzati adminisztrációk, amelyek nem érvek és tények összevetésén alapuló higgadt párbeszédben érdekeltek, hanem Magyarországgal kapcsolatosan minden alátámasztás nélkül fogalmaznak meg erős, durva kritikát. Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely külföldi sajtóorgánum, nemzetközi szervezet vagy kormányzat a magyar ellenzék oldalán kívánjon belpolitikai kérdésekbe beavatkozni. Kijelentette: attól tartanak, hogy ezek a kritikák azért is károsak, mert valójában nem a magyar választópolgárokat állítják szembe a magyar kormánnyal, hanem a nemzetközi szervezetekkel és adott országokkal fordítják szembe a magyarokat.
A német közszolgálati tévécsatorna Magyarországgal kapcsolatos rajzfilmjéről Gulyás kérdésre válaszolva azt monda: ha Németországban van bármilyen sajtóetika, akkor egy ilyen jellegű, teljesen alaptalan, egy másik nemzet lejáratását célzó, gyermekek körében fogalmazott reklámnak kell, hogy legyen következménye. Szerinte a németországi sajtó hosszabb ideje olyan információkat jelentet meg Magyarországról, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Az önkényuralmi jelképek használatának szabályozásról a fideszes szakpolitikus kérdésre válaszolva azt mondta: személyes véleménye szerint a szabálysértési jog keretében lehetne ezt a kérdést rendezni.
Ismert: a magyar parlament március 11-én 265 igen szavazattal 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Rövidített formában bekerült az alaptörvény szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce – jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásán. A bizottság előtt Gulyás is megjelent.
