Elfogadták az alkotmánymódosítást

Elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn.

Martonyi János külügyminiszter uniós kollégáinak írt pénteki levelében hangsúlyozta, hogy nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken alapul az alaptörvény tervezett módosítása körüli vita jelentős része. A külügyminiszter leszögezte, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni. A külügyminiszter kifejtette, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében közülük többet megsemmisített arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük – erre egyébként Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is kitért Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben. Maronyi és Navracsics is azt hangsúlyozta, hogy „az alaptörvény módosításának célja éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének”.

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak. A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

A parlament 298 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentését.

A 2002–10 közötti időszakot vizsgáló testület mintegy 80 oldalas jelentésének megállapításai között szerepel egyebek mellett az, hogy az „előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette”.

A megállapítások szerint 2002–07 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására nem készült privatizációt nélkülöző koncepció. A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.

Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy fontosnak tartja és támogatja a komoly magyarországi tradíciókkal és eredményekkel rendelkező birkózás megőrzését a nyári olimpiai játékok versenyszámai között. A képviselők 296 igen szavazattal egyhangúlag fogadták el ezt, a parlament sport- és turizmusbizottságának indítványára.

A Ház határozatával felkéri a kormányt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) együttműködve a magyar és nemzetközi birkózószervezeteket bevonva segítse a lobbitevékenységet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a sportág érdekében.

A javaslat indoklásában emlékeztetnek, a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, a sportág elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében. Az ókori olimpiák kezdete óta szerepel a játékok programjában, és kiválóan tükrözi az olimpia szellemiségét, a békés, tiszta küzdelmet, amelynek eszköze a fizikai erő, a technika, a dinamika, a gyorsaság, a test test elleni sportszerű küzdelem – fejtik ki az Országgyűlés által elfogadott határozatban.

Tízéves szakmai múlt helyett ötéves, médiaszolgáltatásban vagy médiaigazgatásban szerzett gyakorlat is elegendő lesz a médiahatóság elnöki posztjának betöltéséhez. Az Országgyűlés elfogadta az erről szóló előterjesztést, a benyújtó Cser-Palkovics András (Fidesz) azonban visszavonta azt a másik kapcsolódó módosító javaslatát, amely kilencéves mandátumának lejárta után is újraválaszthatóvá tette volna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.

Az Országgyűlés hétfőn elutasította Karácsony Gergely független képviselő módosító javaslatát – amelyet korábban a kulturális és sajtóbizottság szinte egyhangúlag támogatott –, amely lehetővé tette volna, hogy ne csak a magyar nyelven előadott zeneművek számítsanak magyarnak a rádiók játszási listájában, hanem azok is, amelyek a magyar kultúra vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt követően terjesztette be a médiatörvények módosítását, hogy korábban konzultált róla az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval. Az Országgyűlés most az ehhez benyújtott módosító javaslatokról döntött, végszavazás várhatóan egy hét múlva lesz.