A levélben, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el szombaton MTI-hez, a kormányfő kifejezte örömét amiatt, hogy lehetősége volt személyesen tájékoztatni Barrosót az alkotmánymódosítási eljárásról és a módosítás tartalmáról. „Szeretném megerősíteni, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában” – írta.
Orbán Viktor végül kifejezte abbéli meggyőződését, hogy számíthat José Manuel Barroso személyes támogatására és az Európai Bizottság együttműködésére.
Orbán és Barroso péntek délutáni telefonbeszélgetésével kapcsolatban Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője közvetlenül a beszélgetés után elmondta, hogy a testület elnöke reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan. A szóvivő közlése szerint Orbán Viktor kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.
Hiába támadják az alkotmánymódosítást, vannak dolgok amelyekben nem lehet kompromisszumot kötni – ezt Kövér László mondta a Hír TV Péntek 8 című műsorában. Az országgyűlés elnöke példaként kiemelte: a család fogalmáról korábban már az alkotmánybíróság is kimondta, hogy csak nő és férfi házasságával értelmezhető, akkor mégsem ellenezte senki.
Martonyi János külügyminiszter uniós kollégáinak írt pénteki levelében hangsúlyozta, hogy nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken alapul a magyar alaptörvény tervezett módosítása körüli vita jelentős része. A külügyminiszter leszögezi, akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni.
A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében többet megsemmisített közülük arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük. „Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének” – érvel levelében Martonyi János.
Az MTI emellett úgy értesült, hogy Barroso a telefonbeszélgetést követően levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás – úgy tűnik – olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat. Az MTI úgy tudja, a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.
Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön „hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni. A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az esetleges ütközéseket az uniós joggal, illetve a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.
A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.
Az Amnesty International (AI) azt közölte szombaton, hogy Orbán Viktorhoz fordul Salil Shetty, a szervezet nemzetközi főtitkára a tervezett alkotmánymódosítás miatt. A főtitkár arra kéri a miniszterelnököt, a nagyobbik kormánypárt elnökeként akadályozza meg, hogy az alaptörvény negyedik módosítására vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával korlátozzák az alapvető emberi jogokat. A szervezet emberi jogi szempontból különösen problematikusnak tartja a törvényjavaslatban a család „túl szűk, szexuális irányultság, illetve családi állapot alapján diszkrimináló” definícióját, továbbá a hajléktalan emberek „kriminalizálását”.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az általa vezetett uniós intézmény aggodalmának adott hangot a magyar alaptörvény tervezett módosítása miatt, és azt ajánlotta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a parlamenti szavazás előtt kérje ki a Velencei Bizottság véleményét. Schulz hivatala közleményben tudatta, hogy az EP-elnök az előző napon telefonon megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, e megbeszélés során tolmácsolta neki az Európai Parlament aggodalmait.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel szombaton közölte: Orbán Viktor már pénteken levelet írt Martin Schulznak. Ebben a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosóhoz intézett levelében foglaltaknak megfelelően kifejtette álláspontját a témában.
