Orbán: A kormány elkötelezett az európai normák mellett

A miniszterelnök levelet küldött José Manuel Barrosónak a magyar alaptörvény küszöbön álló módosításával kapcsolatban.

A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében többet megsemmisített közülük arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük. „Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének” – érvel levelében Martonyi János.

Az MTI emellett úgy értesült, hogy Barroso a telefonbeszélgetést követően levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás – úgy tűnik – olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat. Az MTI úgy tudja, a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön „hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni. A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az esetleges ütközéseket az uniós joggal, illetve a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

Az Amnesty International (AI) azt közölte szombaton, hogy Orbán Viktorhoz fordul Salil Shetty, a szervezet nemzetközi főtitkára a tervezett alkotmánymódosítás miatt. A főtitkár arra kéri a miniszterelnököt, a nagyobbik kormánypárt elnökeként akadályozza meg, hogy az alaptörvény negyedik módosítására vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával korlátozzák az alapvető emberi jogokat. A szervezet emberi jogi szempontból különösen problematikusnak tartja a törvényjavaslatban a család „túl szűk, szexuális irányultság, illetve családi állapot alapján diszkrimináló” definícióját, továbbá a hajléktalan emberek „kriminalizálását”.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az általa vezetett uniós intézmény aggodalmának adott hangot a magyar alaptörvény tervezett módosítása miatt, és azt ajánlotta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a parlamenti szavazás előtt kérje ki a Velencei Bizottság véleményét. Schulz hivatala közleményben tudatta, hogy az EP-elnök az előző napon telefonon megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, e megbeszélés során tolmácsolta neki az Európai Parlament aggodalmait.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel szombaton közölte: Orbán Viktor már pénteken levelet írt Martin Schulznak. Ebben a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosóhoz intézett levelében foglaltaknak megfelelően kifejtette álláspontját a témában.