Pont az Ab döntését hajtják végre a módosítással

Az Ab nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét – tudatta Navracsics Tibor.

Az Alkotmánybíróság jogkörét illetően Navracsics Tibor megjegyezte: a javaslat a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti azok körét, akik törvények alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezhetik a testületénél. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megkapja azt az új jogosítványt, hogy az eljárási szabályok betartása szempontjából magának az alaptörvénynek az alkotmányosságát is vizsgálat tárgyává teheti. Emellett ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg az olyan szabályt, amelyet a parlament kétharmados többséggel elfogadott, és amely az alkotmány részévé vált.

A javaslat értelmében – olvasható a levélben – az új alaptörvény hatályba lépése előtt hozott alkotmánybírósági döntések elvesztik hatályukat, ám nem vesztik el az általuk kifejtett joghatást. Az Alkotmánybíróság által tehát korábban megsemmisített törvények nem válnak újra érvényessé. Annak a lehetősége sem szűnik meg, hogy egy jövőbeli ügyben az Alkotmánybíróság ugyanarra a következtetésre jusson, mint amire egy korábbi – az alaptörvény hatályba lépése előtti – elbírálás során jutott.

Navracsics szerint a módosítás alapján az Alkotmánybíróság azt nem teheti majd meg, hogy egyszerűen csak visszautaljon a korábbi döntésére, hanem részletes jogi indoklási kötelezettsége lesz az alaptörvény fényében.

A felsőoktatással kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes kifejtette: a javaslat lehetővé teszi olyan törvény megalkotását, amely a tanulmányok állami finanszírozását a tanulmányok befejezése után meghatározott időre magyar munkáltatónál való munkavállaláshoz köti. A politikus hangsúlyozta: ez nem akadályozza a Magyarországon kívüli munkavállalást, de abban az esetben utólag ki kell fizetni a képzési költséget.

Ami a választási kampányt és a hirdetéseket illeti, Navracsics Tibor azt írta: a kampányköltségek csökkentése, valamint a pártok számára az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a javaslat térítésmentes és egyenlőségen alapuló választási hirdetési lehetőséget biztosít a közmédiában, miközben kizárja a kampányhirdetéseket a közszférán kívüli tévékből és rádiókból. Ez – tette hozzá – hasonlít a franciaországi szabályozáshoz.

A családi viszonyokat illetően – írta Navracsics – a javaslat a hagyományos családi viszonyrendszer alapján szól a házasságról és a szülő–gyermek viszonyról, „ám nem zárja ki az együttélés más modern formáinak védelmét”, és más családmodellek is szabályozhatók törvénnyel.

A közterületek használatával kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem kriminalizálja a hajléktalanokat, és nem fogalmaz meg általános tilalmat a hajléktalansággal szemben. „Ellenkezőleg, a javaslat kötelezi az államot és az önkormányzatokat arra, hogy biztosítsák a fedél nélküliek elhelyezését.” A javaslat – érvelt Navracsics – szükség esetén, a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, illetve a kulturális értékek védelme érdekében teszi lehetővé, hogy a közterületek bizonyos részein – de nem mindenütt – megtiltsák az életvitelszerű tartózkodást, és az ilyen tilalom elrendelését az Alkotmánybíróság előtt meg lehet támadni.

Az alaptörvény küszöbönálló, negyedik módosítását is górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága, amely csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott.

Szerdán a kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Rogán Antal és Gulyás Gergely képviselő közleményben reagált Thorbjorn Jagland felszólítására. Azt írták: Magyarországon működik a jogállam, éppen ezért az Országgyűlés a folyamatban lévő alkotmánymódosítás elfogadásával az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget.

„Továbbra is az eredeti terveknek megfelelően, hétfőn szavaz az Országgyűlés az alkotmánymódosításról. Nincs ok rá, hogy az Európa Tanács főtitkárának kérésére bármilyen halasztásra sor kerüljön. Éppen azért, mert Thorbjorn Jagland felszólítása tévedésen alapul. Mégpedig azon, hogy ez az alkotmánymódosítás az Ab korábbi határozataival szembemegy, ezzel szemben a valóság az, hogy ez a módosítás az Ab korábbi döntésének a végrehajtása” – nyilatkozta a Hír TV-nek Gyulyás Gergely.