A kormánypárti politikus hétfőn újságírói kérdésre azt mondta: a volt köztársasági elnök véleménye abból a szempontból tévesnek tekinthető, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét a jelenlegi módosítás nem érinti, az ítélkezési szabadságát pedig szélesíti, tehát semmilyen formában nem von el hatáskört az Ab-től. Gulyás Gergely kijelentette azt is: véleménye szerint alkotmánymódosítás esetén előzetes normakontrollra nincs lehetőség, ez sem a régi alkotmány, sem az új alaptörvény alapján nem lehetséges. „De természetesen a köztársasági elnök úr tudja a saját hatáskörét értelmezni” – tette hozzá. Sólyom László a hétfőre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában úgy vélte: mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója.
Nem látjuk értelmét
Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás miatti hazai civil tiltakozásokra, illetve az európai uniós aggályokra vonatkozó kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy nem halasztják el a javaslat végszavazását. „Nem látjuk értelmét annak, hogy ez az eljárás tovább húzódjon” – jelentette ki a képviselő utalva arra, hogy az Országgyűlés már négy hete tárgyalja az alaptörvény negyedik módosítását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslat elfogadása után minden vizsgálatra lehetősége lesz a nemzetközi szervezeteknek.
Mint mondta, a miniszterelnök egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, aki nem kérte a végszavazás elhalasztását, ugyanakkor jelezte, hogy az Európai Unió, illetve a bizottság meg fogja vizsgálni ezeket a módosításokat. „Mi ezt természetesnek tartjuk” – fűzte hozzá. A Velencei Bizottság esetleges vizsgálatával kapcsolatban kijelentette: „nem, hogy ennek nincs akadálya, hanem mi is várjuk”, hogy a Velencei Bizottság megvizsgálja a módosításokat.
Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa ugyancsak újságíróknak kijelentette: a kormánypárti frakció egységesen támogatja az alaptörvény-módosítási javaslatot. Emlékeztetett: Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök biztosította az uniós vezetőket is, hogy az alkotmánymódosítás minden közösségi normával összhangban van. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője újságírók előtt eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely – mint mondta – megfelel az Ab eddigi döntéseinek. Hozzátette, nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról és nem konkrét kérdésekről szólnak.
Áder: Nem Berlinből
„Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat” – mondta Áder János a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére. Az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta: „világos szabályok és határidők” határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.
Mindenki „biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről” – jelentette ki Áder János Sólyom László volt köztársasági elnök írására utalva. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélésen Joachim Gauck nem fejtett ki „különálló véleményt” az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban, hanem kérdéseket fogalmazott meg. A német államfőt mindenekelőtt a folyamat „történelmi beágyazottsága érdekelte” – mondta Áder János.
Hozzátette: az alkotmányozás folyamatáról "történelmi kalandozást eredményező beszélgetést tudtunk folytatni". A beszélgetés végén "természetesen elérkeztünk a mába, és a mai alkotmányozási kérdésekről, feladatokról, problémákról is váltottunk néhány szót" - mondta a köztársasági elnök.
Aggodalmak az alaptörvény körül
A Terrorelhárítási Központ biztonsági intézkedésként lezáratta a Sándor-palota előtti Szent György teret, civilek itt akartak tüntetni az Alkotmány módosítása ellen.
A rendőrség az Országház déli autóbehajtója elől előállította azokat a középiskolásokat, akik késő délelőtt a Parlament előtt kezdtek demonstrációba, amivel akadályozták a képviselők mozgását.
Hétfőn negyedszer módosíthatja a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvényt az Országgyűlés. Az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen hétfőn kijelentette: a brüsszeli testület minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat. A szóvivő kijelentette, hogy amíg a parlament nem fogadja el az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, addig a bizottság nem tud hivatalosan, érdemben reagálni annak tartalmára, mert azzal megelőlegezné a parlamenti voksolás kimenetelét, de biztosított afelől, hogy a szavazást követően az Európai Bizottság reagálni fog. A bizottság szóvivője szintén újságírói kérdésre határozottan kijelentette: az Európai Bizottság nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania.
Korábban civilek és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mivel szerintük a változtatások alááshatják a jogállamiságot. A kormány szerint az alkotmánymódosítás megfelel a brüsszeli normáknak. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.
