Gulyás: Sólyom téved

Gulyás Gergely szerint tudomásul veszik Sólyom László alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményét, ugyanakkor tévesnek tartják a volt államfő álláspontját.

Áder: Nem Berlinből

„Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat” – mondta Áder János a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére. Az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta: „világos szabályok és határidők” határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.

Mindenki „biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről” – jelentette ki Áder János Sólyom László volt köztársasági elnök írására utalva. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélésen Joachim Gauck nem fejtett ki „különálló véleményt” az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban, hanem kérdéseket fogalmazott meg. A német államfőt mindenekelőtt a folyamat „történelmi beágyazottsága érdekelte” – mondta Áder János.

Hozzátette: az alkotmányozás folyamatáról "történelmi kalandozást eredményező beszélgetést tudtunk folytatni". A beszélgetés végén "természetesen elérkeztünk a mába, és a mai alkotmányozási kérdésekről, feladatokról, problémákról is váltottunk néhány szót" - mondta a köztársasági elnök.

Aggodalmak az alaptörvény körül

A Terrorelhárítási Központ biztonsági intézkedésként lezáratta a Sándor-palota előtti Szent György teret, civilek itt akartak tüntetni az Alkotmány módosítása ellen.

A rendőrség az Országház déli autóbehajtója elől előállította azokat a középiskolásokat, akik késő délelőtt a Parlament előtt kezdtek demonstrációba, amivel akadályozták a képviselők mozgását.

Hétfőn negyedszer módosíthatja a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvényt az Országgyűlés. Az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen hétfőn kijelentette: a brüsszeli testület minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat. A szóvivő kijelentette, hogy amíg a parlament nem fogadja el az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, addig a bizottság nem tud hivatalosan, érdemben reagálni annak tartalmára, mert azzal megelőlegezné a parlamenti voksolás kimenetelét, de biztosított afelől, hogy a szavazást követően az Európai Bizottság reagálni fog. A bizottság szóvivője szintén újságírói kérdésre határozottan kijelentette: az Európai Bizottság nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania.

Korábban civilek és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mivel szerintük a változtatások alááshatják a jogállamiságot. A kormány szerint az alkotmánymódosítás megfelel a brüsszeli normáknak. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.