Az angol nyelvű levélben Martonyi megállapítja: többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy Magyarország saját korábbi, az Európa Tanácsnak tett vállalásait és az uniós jogot is megszegi az alaptörvény küszöbön álló módosításával, valamint hogy a magyar kormány visszaél kétharmados többségével és felülírja az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltbeli, neki nem tetsző ítéleteit azzal, hogy az alaptörvénybe olyan rendelkezéseket emel be, amelyeket a taláros testület korábban megsemmisített. „Ennek éppen az ellenkezője igaz” – írja Martonyi János.
A külügyminiszter levelében leszögezi, akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni. A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében azok közül többet megsemmisített arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük.
A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon péntek délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – értesült az MTI.
Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását – jelentette ki az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke pénteken. „Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok” – jelentette ki Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.
Alapvetően politikai indíttatásúak a tervezett alkotmánymódosítással szembeni uniós kritikák – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában Lomnici Zoltán alkotmányjogász.