Az angol nyelvű levélben Martonyi megállapítja: többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy Magyarország saját korábbi, az Európa Tanácsnak tett vállalásait és az uniós jogot is megszegi az alaptörvény küszöbön álló módosításával, valamint hogy a magyar kormány visszaél kétharmados többségével és felülírja az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltbeli, neki nem tetsző ítéleteit azzal, hogy az alaptörvénybe olyan rendelkezéseket emel be, amelyeket a taláros testület korábban megsemmisített. „Ennek éppen az ellenkezője igaz” – írja Martonyi János.
A külügyminiszter levelében leszögezi, akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni. A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében azok közül többet megsemmisített arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük.
A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon péntek délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – értesült az MTI.
Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását – jelentette ki az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke pénteken. „Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok” – jelentette ki Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.
Alapvetően politikai indíttatásúak a tervezett alkotmánymódosítással szembeni uniós kritikák – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Az Ab nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét – írta Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben
Navracsics Tibor.
Martonyi János arra is kitér, hogy az alkotmányellenesnek minősített választási regisztráció kivételével az Ab formai és nem tartalmi kifogásokat emelt a rendelkezésekkel szemben, a választási regisztráció pedig nem is szerepel azok között a rendelkezések között, amelyeket most alkotmányos szintre terveznek emelni. „Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének” – érvel levelében Martonyi János.
A külügyminiszter reagál arra a bírálatra is, hogy a javaslat szűkítené az Ab jogköreit – értelmezése szerint ez sem felel meg a valóságnak. A tervezett módosítás kifejezetten lehetővé tenné az Ab számára az alaptörvénynek és jövőbeni módosításainak formai vizsgálatát, amit a taláros testület az elmúlt két évtizedben is következetesen megtett – írja. A tervezett módosítás lényegében a jelenlegi gyakorlatot kodifikálja, emellett számos olyan elvet is az alaptörvénybe foglal, amelyet az Ab eddig is következetesen alkalmazott, mint például az, hogy a testület csak a jogszabályok kifogásolt részeit vizsgálhatja. A külügyminiszter levelében aláhúzza, hogy az Ab továbbra sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény előírásait.
Bírálatok érték a korábbi és a jelenlegi alkotmány alapján hozott döntések elhatárolását egymástól – idézi fel Martonyi János, kiemelve, hogy a módosítás a korábbi döntések joghatásait nem semmisíti meg, azok továbbra is érvényben maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig a külügyminiszter szerint a jövőben „szabadon választhatna, figyelembe veszi-e korábbi döntéseit, hivatkozik rájuk, vagy figyelmen kívül hagyja őket” – fogalmaz Martonyi János. A levélben a külügyminiszter azt is leírja, hogy a módosítás bővítené azoknak a körét, akik egy-egy jogszabály alkotmányos felülvizsgálatát kérhetik az Ab-tól.
Az egyházak elismerésével kapcsolatosan a külügyminiszter kijelenti: a vezérelvek változatlanok. Magyarországon a vallásgyakorlást és a hitéletet törvény nem korlátozza, mindazonáltal egyházakat az állam a törvényhozás döntése alapján csak bizonyos feltételek teljesülése mellett ismer el. A módosítás értelmében annak vizsgálata is kérhető lesz az Ab-tól, hogy a parlament döntése megfelel-e a jogállamiság elveinek – említi meg.
A hajléktalanság büntethetőségének lehetővé tételével kapcsolatban a külügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország alaptörvényének hatályba lépésével került az alkotmányos rendelkezések közé, hogy „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit” biztosítsa. A módosítás a külügyminiszter szerint kötelezővé teszi az állam és az önkormányzatok számára az együttműködést, hogy minden fedél nélkül élőnek szállást tudjanak ajánlani. Másrészt lehetővé teszi, hogy a parlament vagy az önkormányzatok közegészségügyi, közbiztonsági okokból korlátozásokat vezethessenek be a közterület-használatot illetően. Ez a módosítás a külügyminiszter meglátása szerint nem jelenti a hajléktalanság kriminalizálását. Martonyi János arról is említést tesz, hogy ha bevezetnek is ilyen korlátozást, az nem párosulhat büntetőjogi szankciókkal, csak pénzbüntetéssel.
A felsőoktatásban állami finanszírozással végzők hazai munkavállalása előírásának alaptörvényben rögzített lehetőségével kapcsolatban Martonyi János megjegyzi, hogy azt nem szabad úgy értelmezni, hogy az állam korlátozza a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a kötelezettségek és jogok között – írja. Úgy véli, hogy az államnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy előírhassa: ha egy hallgató képzését teljes mértékben állja, akkor elvárhatja, hogy befektetése az ország érdekében megtérüljön.
„Határozottan tiszteletben tartjuk a munkaerő áramlásának szabadságát” – szögezi le a külügyminiszter, aki ismerteti, hogy az intézkedés arányosságának biztosítása érdekében egyeztetés folyik az Európai Bizottsággal.
Végül Martonyi János kijelenti, hogy a magyar kormány eddig is bizonyította: kész együttműködni az európai intézményekkel, több esetben változtatott is vitatott jogszabályokon, most sincs ok arra, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország elkötelezettségét az uniós jog iránt, a kormány pedig továbbra is nyitott a párbeszédre.
