Szájer: Konstruktív párbeszéddel elkerülhetjük az alaptalan vádaskodásokat

Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce – mondta Szájer József.

A politikus hangsúlyozta, hogy a negyedik alkotmánymódosítás nemhogy nem szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét, hanem ennek épp az ellenkezője igaz. Az nem foszthatja meg a testületet egy olyan jogkörtől, amellyel fennállásának két évtizede során sohasem rendelkezett. „Az én meghatározásom szerint a hatalmi ágak szétválasztása az, hogy a bíróság értelmezi, de nem alkotja az alkotmány szövegét” – mondta Szájer József, hangoztatva, hogy az alkotmánymódosítás kibővítette a bíróság jogait, kimondottan feljogosítva azt az alkotmánymódosítás folyamatának ellenőrzésére. A politikus szerint az alkotmánymódosítás egyúttal átláthatóbbá teszi az Alkotmánybíróság működését, és lehetővé teszi az érintett felek számára az eljáráshoz való jobb hozzáférést.

Szájer József kitért arra, hogy az alaptörvény nem korlátozza, hanem szavatolja a vallásszabadságot és a vallásgyakorlás jogát, és az egyetlen jogkör, amellyel az Országgyűlés ezzel kapcsolatban rendelkezik, az az, hogy törvényben meghatározott ismérvek alapján mely vallási közösséget részesítse abban a pótlólagos jogban, hogy támogatásban részesüljön az adófizetők pénzéből.

Szájer József hangoztatta, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásainak aggodalmat kell kelteniük minden demokratában. Mint mondta: noha a jelenség nem új keletű és egész Európában elterjedt, ami alól Magyarország sem kivétel, „ezen incidensek mindegyike kivétel nélkül sajnálatos és nagyobb eltökéltségre hív fel a kiküszöbölésük érdekében”. „Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament egyetlen roma képviselője a Fidesz listáján megválasztott Járóka Lívia, és hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.

Emlékeztetett rá, hogy éppen az Orbán-kormány volt az, amely megalapította a Holokauszt Emlékközpontot, az iskolákban bevezette a holokauszt emléknapot, megemlékezett Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójáról és Áder János köztársasági elnök a kneszetben ismerte el a vészkorszakban való magyar felelősséget.

Szájer József a Helsinki Bizottsághoz írásban benyújtott tanúságtételében a magyar médiaszabályozást a kormányt a magyar szabad sajtóban naponta érő bírálatok száma alapján „igazi sikertörténetnek” minősítette, és kijelentette: egyetlen olyan esetről sincs tudomása, hogy a jelenlegi kormány három éve alatt cenzúráztak vagy újságírókat zaklattak volna. Megfogalmazása szerint a médiatörvény valódi célja „az internet korához való alkalmazkodás, valamint a közmédiának az adófizetők általi finanszírozásának áramvonalasítása volt”.

A meghallgatáson Szájer József mellett tanúként megszólalt még Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkára, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, Sylvanna Habdank-Kolaczkowska, a Freedom House és Paul A. Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának képviseletében.

„Furcsa vitának voltunk tanúi az elmúlt három esztendőben a magyar alaptörvénnyel és a magyar alkotmányossággal kapcsolatban. Ebben mindig a különböző külföldi újságoknak a szerzői és külföldi politikusok szólaltak meg, nekünk nagyon ritkán adtak lehetőséget” – jelentette ki Szájer József az MTI-nek a meghallgatás után. „Egy ilyen meghallgatás – még ha 5:1 arányban és hét percben is, de – lehetővé tette, hogy mi is elmondhassuk a véleményünket itt, Washingtonban, hivatalos formában” – mondta. „Ez egy óriási előrelépés ahhoz képest, hogy nem osztottak nekünk lapot, nem kelhettünk még saját védelmünkre sem. Előre kihirdették az ítéleteket, és csak utána következett a tárgyalás” – tette hozzá.