Versenyképességünk múlik a sikeres romafelzárkóztatáson

Túl kell lépni azon, hogy a romákra mindenki áldozatként tekint, hiszen a cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés.

TK
2012. 12. 29. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az elmúlt két évben több dicséretet kapott a kormány a roma- integrációban tett lépéseiért. Legutóbb Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős alelnöke ismerte el a cigányság helyzetének javítására tett magyarországi intézkedéseket. Mi változott?
– Komoly fordulatot hajtottunk végre. Kimondtuk: túl kell lépni azon, hogy a romákra mindenki áldozatként tekint, és kijelentettük, hogy a cigányság integrációja nem csak emberi jogi kérdés, hanem nemzetstratégiai. A 700-750 ezer fős roma közösség több mint kétharmadának nincs munkaviszonya, a demográfiai mutatókat tekintve pedig kétszer olyan aktívak, mint a nem roma magyar népesség, és jelentős részük hazánk peremvidékein él. Ha ezt a jelenséget nem kezeljük gazdasági, szociális, oktatásügyi szempontból, vagyis valójában az élet minden területén, akadályt gördítünk az ország versenyképessége és az élhető élet elé.

– Mi a stratégia alapja?
– A romafelzárkóztatásért indított programjaink a teljesítményelvre, a gazdasági racionalitásra és az egyéni felelősségre épülnek. Szeretnénk megértetni a romákkal, hogy ők is felelősek a saját sorsukért, és nem csupán áldozatok.

– Miben hibáztak a szocialista–szabad demokrata kormányok a romafelzárkóztatás területén?
– Miközben hangzatos szólamokkal védték az emberi jogokat és milliárdokat öltek az úgynevezett integrációba, nőtt a lemaradás, fellángoltak az etnikai hátterű konfliktusok, és a cigányügy a pártpolitika áldozatává vált. Ezt a terméketlen és átgondolatlan politikát jól példázza a 2005-ben elindított Kiút program, amelynek lényege az lett volna, hogy fedezet követelése nélkül mikrohitelt biztosítson a programba bevont romáknak vállalkozásindítás céljára. A program elképesztően pénzpazarló volt, hiszen egyegységnyi hitel kihelyezése hategységnyi működési költséget igényelt, amelyet az úgynevezett „menedzsment” használt fel. Ráadásul nem vizsgálták, kinek adják a pénzt, vagyis a többségében iskolázatlan, mélyszegénységben élő cigányok közül nem feltétlenül az alkalmasak kaptak hitelt. Miközben rengeteg pénzt pazaroltak erre, külföldön reklámozták. Ezek után az Európai Bizottság nehezményezte, hogy nem támogatom a programot. Küldtek egy üzenetet, hogy a magyar kormány szégyellje magát. Ezért kimentünk Brüszszelbe, és számokkal bizonyítottuk, hogy a Kiút program pazarló és sikertelen. 120 családot vontak be a projektbe, és közülük csupán hat fizette vissza a hitelt. A szocialisták nagyon szeretnek úgy tenni, mintha segítenének, de például a romagyilkosságok után egyikőjük sem ment oda az áldozatok családjához, hogy megkérdezze: mit segíthetne nekik.

Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a romák közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.

A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

Külföldön a magyar problémamenedzseléssel kapcsolatban megfogalmaztak olyan kritikákat is, miszerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb volt a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.” Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, amely már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.

Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Roma Stratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.


A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.