Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője azt hangsúlyozta: nem lehet sem kizárólag közbiztonsági, sem szociális, sem pedig emberi jogi kérdésnek tekinteni ezt a problémát, ahogyan nem lehet csak a cigányságról beszélni a rendszerváltoztatás veszteseiről szólva. Szerinte a vitanap tárgyát adó téma nemzetstratégiai kérdés, hiszen a cigányság és a mélyszegénységben élők jövőbeni sorsa alapvetően befolyásolja majd az egész ország sorsát is. A 700-750 ezer fős tömeg – amelyen belül jelenleg 80 százalék a munkanélküliség – sorsának javítása ugyanis a záloga a magyar gazdaság növekedésének vagy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának – jelezte.
A tárcavezető fontos kormányzati intézkedésnek nevezte, hogy kialakították a kormányzaton belül a cigányság problémáival foglalkozó felelősök rendszerét. Balog Zoltán úgy fogalmazott: „a romaügy sokkal fontosabb annál, minthogy kizárólag a cigányokra bízzuk, de sokkal fontosabb annál, minthogy a cigányokat kihagyhatnánk belőle”.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára azt emelte ki: becsléseik szerint közel 50 ezer roma ember vett részt a közfoglalkoztatásban eddig, és bevonásukat a kormány 2013-ban is folytatni akarja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a BM a közfoglalkoztatás mellett a rászoruló gyermekek étkeztetésével, az önkormányzatok támogatásával, valamint a roma fiatalok rendvédelmi szerveknél elhelyezkedésének segítésével is fellép a roma lakosság helyzetének javítása érdekében.
Kirívóan rossz egészségügyi helyzet
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hozzászólásában arról beszélt, hogy a roma lakosság a kirívóan rossz egészségügyi mutatói miatt külön figyelmet érdemel.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette: a roma lakosság aránya 7 százalék, a foglalkoztatottak között az arányuk ugyanakkor csak 2 százalék, míg a regisztrált munkanélküliek esetében ez a szám 25 százalék fölött van. Szerinte a három legfontosabb alapelv, amelyek mentén a problémát kezelni kell, a képzés, a foglalkoztatás és a mentorálás.
A cigány gyerekek fele sem jár óvodába
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a cigányság körében nagy számban vannak alulképzettek és megfelelő munkahellyel nem rendelkezők, és ez kihat a családokban élő gyermekek jövőjére is. Szerinte a legfontosabb, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a legkisebb korban kapják meg a megfelelő képzést, amely így egyenlő esélyeket biztosíthat nekik a későbbiek folyamán is. Az államtitkár ennek eszközeként említette a 3 évtől kötelező óvodai ellátást, utalva arra, hogy a cigány gyermekek 49 százaléka jár 3 éves kortól óvodába, míg a nem cigány gyerekeknél ez az arány 88 százalék.
Hoffmann Rózsa a cigányság helyzetének javítása érdekében hozott döntések között említette a személyre szóló pedagógiai ellátások alkalmazását, a szakképzésben a gyakorlati képzés erősítését, valamint a felsőoktatásba történő bejutás erősítését többletpontokkal és külön keretszámokkal.
Hozzászólások
Járóka Lívia EP-képviselő azt mondta, hogy mára a romák a legkirekesztettebb társadalmi csoporttá váltak. Az identitás alapját nagyrészt ennek érzése határozza meg – állapította meg. A mélyszegénység ugyanakkor nem csak romakérdés, a cigányságnak csak egyharmada él mélyszegénységben. Hozzátette: a legszegényebbek megsegítésével és a középosztály megerősítésével tudnak eredményeket elérni.
Osztolykán Ágnes (LMP) egy korábbi vitára visszautalva azt mondta, hogy a magyar oktatási rendszer az esélyegyenlőtlenséget növeli, mert konzerválja a gyerekek otthonról hozott viszonyait. A képviselő feltette a kérdést, hogy a romaintegrációs stratégia hogyan válhat el egy ország nagypolitikai irányvonalaitól.
Tukacs István (MSZP) szerint a cigányság, az egészség és a nyugdíj ügyének kormányokon kell átívelnie. A képviselő azt mondta, reménykedett abban: a parlament határozati javaslatot terjeszt elő arról, hogy a romák ügyében meg kell állapodni, és ezt a megállapodást a kormányok ciklusain átívelve minden politikai szereplőnek be kell tartania.
A jobbikos Sneider Tamás kifogásolta, hogy pártját rendszeresen azért bírálják, mert kizárólag rendészeti kérdésként kezeli a romákat. Szerinte azonban egyedül a Jobbiknak van határozott elképzelése a probléma kezeléséről. Példaként hozta fel: ahhoz, hogy a romák munkát kapjanak, fel kell virágoztatni a mezőgazdaságot.
Az integrációhoz meg kell ismerni a cigányságot
Kupper András (Fidesz) a korábbi kormányok gyakorlatát áttekintve kijelentette, hogy a szocialisták által kizárólagos megoldásként alkalmazott segélyezés többet ártott, mint használt. A képviselő viszont ennél még ártalmasabbnak tartotta a kisebbség és a többség közötti feszültségek növelését. A cigányság integrálásához el kell menni a cigányság közé, meg kell őket ismerni, „de az biztos, hogy nem fekete egyenruhában” kell ezt megtenni – jelentette ki.
Konstruktív volt a vita
A hozzászólásokra reagálva jóindulatúnak, konstruktívnak és jó szándékúnak nevezte a vitanapot az egyik kezdeményezője, a fideszes Farkas Flórián. Hangsúlyozta: a magyar cigányság békében és szeretetben szeretne élni. Szerinte a kormányváltást követően „a botránypolitika kapui bezáródtak, és ezzel egy időben megkezdődött a programok kora”. Hozzátette: soha nem volt még ilyen romapolitikája Magyarországnak, mint amilyen most van.
Paradigmaváltás a romapolitikában
Hölvényi György államtitkár reagálásában kiemelte: azt minden felszólaló elismerte, hogy paradigmaváltás történt a romapolitikában, az eredményeket illetően pedig szerinte minden ellenzéki pártnak „oka van a szerénységre”. Kiemelte, hogy a kormány a ciklus felénél jár, és az eddig megkezdett munkát folytatni fogja.
Az ülést vezető elnök ezt követően lezárta a vitanapot.
