Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a cigányság körében nagy számban vannak alulképzettek és megfelelő munkahellyel nem rendelkezők, és ez kihat a családokban élő gyermekek jövőjére is. Szerinte a legfontosabb, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a legkisebb korban kapják meg a megfelelő képzést, amely így egyenlő esélyeket biztosíthat nekik a későbbiek folyamán is. Az államtitkár ennek eszközeként említette a 3 évtől kötelező óvodai ellátást, utalva arra, hogy a cigány gyermekek 49 százaléka jár 3 éves kortól óvodába, míg a nem cigány gyerekeknél ez az arány 88 százalék.
Hoffmann Rózsa a cigányság helyzetének javítása érdekében hozott döntések között említette a személyre szóló pedagógiai ellátások alkalmazását, a szakképzésben a gyakorlati képzés erősítését, valamint a felsőoktatásba történő bejutás erősítését többletpontokkal és külön keretszámokkal.
Hozzászólások
Járóka Lívia EP-képviselő azt mondta, hogy mára a romák a legkirekesztettebb társadalmi csoporttá váltak. Az identitás alapját nagyrészt ennek érzése határozza meg – állapította meg. A mélyszegénység ugyanakkor nem csak romakérdés, a cigányságnak csak egyharmada él mélyszegénységben. Hozzátette: a legszegényebbek megsegítésével és a középosztály megerősítésével tudnak eredményeket elérni.
Osztolykán Ágnes (LMP) egy korábbi vitára visszautalva azt mondta, hogy a magyar oktatási rendszer az esélyegyenlőtlenséget növeli, mert konzerválja a gyerekek otthonról hozott viszonyait. A képviselő feltette a kérdést, hogy a romaintegrációs stratégia hogyan válhat el egy ország nagypolitikai irányvonalaitól.
Tukacs István (MSZP) szerint a cigányság, az egészség és a nyugdíj ügyének kormányokon kell átívelnie. A képviselő azt mondta, reménykedett abban: a parlament határozati javaslatot terjeszt elő arról, hogy a romák ügyében meg kell állapodni, és ezt a megállapodást a kormányok ciklusain átívelve minden politikai szereplőnek be kell tartania.
