A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet hétfői budapesti konferenciáján a püspök kiemelte: ma már minden magyarországi papi szemináriumban tanulnak cigánypasztorációt a növendékek. Székely János A roma kisebbség társadalmi integrációjának segítése című rendezvényen tartott előadást. Elmondta: evangelizációs csoportjaikat igyekeznek úgy kialakítani, hogy a romák és a többségi társadalom tagjai egyaránt részt vegyenek benne.
Három pillér
A püspök a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációs programjáról elmondta: annak három pillére az oktatás, a munkahelyteremtés és „az emberi szív”. Utóbbi azt jelenti, hogy a közösségeken belül az egymáshoz való hozzáállást igyekeznek javítani. Hangsúlyozta: meg kell ismertetni a katolikus iskolákban a diákokkal a cigányság történetét, a roma kultúrát, verseiket, zenéjüket, táncaikat. Jelezte, hogy az egyházi roma szakkollégiumokban a magyar és a roma „kettős identitást” erősítik, mert a kettő „nincs egymás ellen”. Emlékeztetett arra is, hogy a világon először Magyarországon adtak ki cigány (lovári) nyelvű Bibliát néhány éve.
Beszámolt arról, hogy baromfi- és vetőmagprogramjukkal a munkahelyteremtésben is segítenek, a roma embereknek adott javak felhasználását pedig folyamatosan figyelemmel kísérik. Ezenkívül részt vesznek a cigánytelepek felújításában, továbbá kórházi felvilágosító programokban is. Programjaik segítségével nagy társadalmi szakadékokat is át tudnak hidalni – mondta, példaként hozva fel, hogy egy alkalommal spontán módon egy magyargárdista fiatalt sikerrel hívtak meg egy roma rendezvényre, ahol végül együtt táncoltak.
Az elsők között található Magyarország
Székely János szólt arról is, hogy a mintegy 800 ezres cigányság több mint 80 százaléka legfeljebb 8 osztályt végzett, az Európai Unióban viszont Magyarország az elsők között található az egyetemre, főiskolára járó roma hallgatók arányát tekintve. Közölte: a cigányság első írásos említése a magyar történelemben 1416-ból, Brassóból való. A magyarok és a cigányság között kezdetben szinte semmi feszültség nem volt, remekül beilleszkedtek, sokan közülük fegyverkovácsok voltak. Mátyás király 1476-ban a nagyszebeni cigányságot szolgálatukért cserébe felmentette adókötelezettségük alól, Nyugat-Európában ugyanakkor „borzalmas cigányüldözések törtek ki” a középkorban – ismertette.
Kitért arra, hogy a vészkorszakban a roma embereket is üldözték, a Veszprém megyei Tüskeváron pedig egy nem roma ember méltatlankodott a cigányság elhurcolása miatt, mire őt is beállították a halálmenetbe és meggyilkolták. Sok köztisztviselő is igyekezett halogatni a roma kisebbséggel szembeni intézkedéseket a holokauszt idején – jegyezte meg.
A hétfői konferenciát kedden és szerdán elméleti-gyakorlati képzés követi, amelyen egyebek között a roma gyermekekkel való foglalkozás pedagógiai módszereit, a művészetek szerepét a roma kisebbség nevelésében, valamint a roma gyermekek tanórán kívüli nevelésének kérdését tekintik át.
