Romákat segítő magyar segédpüspököt díjazott Európa

Székely János segédpüspök és Róka Gyula szociális munkás július elején kapta meg az Európai Parlament idei Európai Polgári Díját.

Az Európai Polgári Díjat 2008-ban alapították, és olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeket díjaz vele az Európai Parlament, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az Európai Unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítanak ki – olvasható az EP magyar nyelvű honlapján. A díjra európai parlamenti képviselők magánszemélyeket és szervezeteket jelölhettek.

„A cigányságnak, és általában a leszakadó népcsoportoknak van három fontos alaposzlopa: az oktatás, a munkához segítés, és a szív, vagyis a mentalitás. II. János Pál is mondta, hogy a történelemben igazi fejlődés akkor történik, ha az emberek szívében, mentalitásában történik változás. Sok állami projekt azért nem annyira sikeres, mert nem az embert veszi figyelembe. Ezzel szemben az egyház a hit által képes az embereket úgy megszólítani, hogy gondolkodásuk átformálódjon és ők maguk akarjanak tenni valamit a családjukért, a népükért.” A Székely Jánossal júniusban készített interjúnkat ide kattintva olvashatja.

Idén augusztus 20-a alkalmából Balogh Zoltán miniszter kitüntette a tudomány és a kultúra jeleseit, ahol Székely János a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

A magyar zsűri dr. Székely János katolikus segédpüspököt, Korózs Lajost, aki 2002 és 2009 között az Idősügyi Tanács titkára volt, illetve Róka Gyulát, a székesfehérvári Esélyek Háza szociális munkás végzettségű szakemberét – aki főként az idősek ügyével foglalkozik – jelölte a díjra, melyet végül Székely János és Róka Gyula kapott meg.

A katolikus segédpüspök szeptember 3-án Esztergomban egy cigánypasztorációs találkozón vehette át az elismerést.

Székely János évek óta segíti a cigányságot, cigánypasztorációs tevékenysége mellett tanít, ír. 1991-ben szentelték pappá, 1997-ban szerzett teológiai doktorátust a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, 2008-ban szentelték az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán óraadó tanár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Kar oktatásért és kultúráért felelős helynöke. Több teológiai írás mellett tavaly jelent meg Cigány népismeret című könyve, amely már a harmadik kiadást is megélte.

„Ez a díj nem csak nekem szól, hanem a Katolikus Egyházban évtizedek óta dolgozó plébánosoknak, segítőknek, akik aktívan részt vesznek a cigánypasztorációban” – mondta az mno.hu-nak dr. Székely János. A segédpüspök úgy véli, hogy a pasztorációban három alappillérnek kell érvényesülnie: az oktatásnak, a munkának és a lelki építkezésnek. Nagyon fontos II. János Pál pápa gondolata, miszerint a történelemben igazi fejlődés akkor történik, ha az emberek szívében, mentalitásában történik változás. Ennek szellemében több vidéki helyszínen már sikerült elérni, hogy iskola után tánc- és imacsoportokban találkozzanak a roma fiatalok.

„Fontos lenne, ha a magyar közoktatásban több szó esne a cigányság történelméről, kiemelkedő személyeiről. Így a diákok is meg tudnák ismerni ennek a közösségnek a hagyományait, gyökereit. A papoknak is nyitottabbá kell vállalniuk a cigányság felé” – jelentette ki az Európai Parlament díjazottja.

„El kellene érni, hogy legyen egy „magyar–cigány ünnep”. Ezen a napon meg lehetne emlékezni azokról a cigány emberekről, akik az 1848-49-es szabadságharcban és 1956-ban életüket adták a forradalomért, valamint azokról, akik 1990-ben Marosvásárhelyen megvédték a magyarokat a románoktól. Fontos lenne, ha például Budapest egyik terén egy szimbólum is közelebb hozná egymáshoz a magyarokat és a cigányokat” – zárta szavait dr. Székely János.