Szűcs Tamás egy roma újságíróknak tartott, féléves uniós projekt zárása alkalmából tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a tavalyi soros magyar uniós elnökség legnagyobb sikere volt, hogy egységes uniós stratégiát sikerült elfogadtatni a romák társadalmi integrációjának megvalósításáért, míg a tagállamok a konkrét források megteremtéséért, a szegregáció felszámolásáért vállalnak kötelezettséget a keretstratégiájukban.
A felzárkózás segítése gazdasági érdek is
Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának főosztályvezető-helyettese úgy fogalmazott: a felzárkózás segítése nemcsak emberség kérdése, hanem gazdasági érdek is, ehhez széles körű összefogásra van szükség. Hozzáfűzte, az uniós romastratégia megvalósulása adhat reményt, kitartást és jövőképet a romáknak, ezért csak fenntartható programokat szabad meghirdetni.
Fiatal újságírók kaptak lehetőséget
A romák társadalmi integrációját segítve hat hónapos programot indítottak 10, roma származású újságírónak az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament közös kezdeményezésére. A projektet a budapesti Független Médiaközpont valósította meg, több mint százórás elméleti és gyakorlati felkészítést tartott idén márciustól augusztus végéig a fiataloknak.
Magyarország kormánya elkötelezett az állampolgárainak védelmét illetően, függetlenül etnikai, kulturális és szociális identitásuktól és nem tolerálja, hogy a kisebbségeket és etnikai csoportokat fenyegessék.
Magyarország élen jár a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) megvalósításában, hiszen a tervek végrehajtása már nagyon sok szakterületen megkezdődött.
Az Országgyűlés június 5-én tárgyalt a Roma Integráció Évtizede Programról.
Az Európai Unió tavaly indította útnak a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét, melynek keretében a tagállamok elkészítették, és az Európai Bizottságnak benyújtották hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket.
Balog Zoltán május 20-án Lakiteleken kijelentette: miniszteri szintre került a romaintegráció ügye, ezért szorosabb és jobb hatásfokú lesz az együttműködés a romákat képviselő szervezettel.
Balog korábban nyilatkozott arról is, hogy Németországban igen pozitívan értékeli a romaintegrációval foglalkozó szakma a romák felzárkóztatását célzó magyar stratégiát.
A most zárult programba tíz olyan 30 évnél fiatalabb roma fiatal kerülhetett be, aki már részt vett újságíróképzésen vagy már dolgoztak újságíróként szerkesztőségben. Az újságírók a Magyar Távirati Iroda, a Duna Televízió, a Magyar Televízió, a Heti Válasz Online, a hír24, a HVG, a Magyar Katolikus Rádió, valamint a Népszabadság, a Népszava Online és az Origo.hu szerkesztőségeiben gyarapíthatták szakmai tapasztalataikat. A fél év alatt 300 cikket készítettek, kétharmaduk az Európai Unióról és intézményeiről, működéséről szólt.
Móricz Ilona, a programot koordináló médiaközpont igazgatója elmondta: a projekt célja az volt, hogy bemutassa a romák társadalmi integrációját, a roma kultúrát és hozzájárulását a nemzeti kultúra egészéhez, segítse e témák hangsúlyos megjelenését a médiában, valamint támogassa egy uniós ügyekben tájékozott, a társadalmi felzárkózást ismerő és hitelesen közvetítő roma újságírói közösség megerősödését.
Szűcs megemlített, hogy a tíz fiatal októberben Brüsszelben a Európai Parlament és az Európai Bizottság gyakorlati működését megismertető kurzuson vehetnek majd részt.
