A cigányság helyzetének javítására tett magyarországi intézkedéseket Balog Zoltán szerint nagyra értékelte az uniós biztos, aki a miniszter elmondása szerint a magyar uniós elnökség idején a bizottságból a leginkább támogatta az európai romastratégiára vonatkozó kezdeményezést.
Azzal a direktívával kapcsolatban, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni, a magyar miniszter továbbra sem ért egyet azzal, hogy ezt uniós szinten kellene szabályozni.
Magyarország áll elébe az uniós eljárásnak
Balog Brüsszelben arról is beszélt, hogy Magyarország áll elébe annak az uniós, úgynevezett pilot eljárásnak, amelyet a felsőoktatásban végzettek szabad mozgásának korlátozása ügyében indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen. „Ezt a vitát le fogjuk folytatni, és nyilván februárig meg is fogjuk válaszolni ezt a levelet, illetve a pilot eljárásnak ilyen értelemben állunk elébe, hogyha erre sor kerül” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Szerinte a vita arról szól, hogy korlátozhatja-e egy tagállam a szabad mozgás elvét, illetve elvárhatja-e, hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből, annak az országnak a javára, abban az országban dolgozzanak, amelyik a képzésük költségeit magára vállalta.
Februárig kell választ adnia Magyarországnak
Egy bizottsági forrás pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy ebben az ügyben hivatalos levelet küldött a kormánynak a brüsszeli testület. Budapestnek február 1-jéig kell választ adnia a levélben megfogalmazott brüsszeli aggályokra, amelyek arra vonatkoznak, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása.
Az úgynevezett pilot eljárás nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak. Vagyis a bizottság azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.
A tanulmányok idejének kétszeresét kell idehaza töltetniük
A szóban forgó jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben.
Az EU „pilot projektjét” 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat – az érintett tagállam hatóságaival konzultálva – tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.
Balog: Még a béremeléssel együtt is sikerülni fog
A miniszter azt is tudatta, hogy uniós kollégáival a délután folyamán a pedagógusok társadalmi elismertségének javításáról is tárgyalni fog. Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban beszámol a Magyarországon kidolgozott pedagógus életpályamodellről, amelyben a béremelés éppen azért halasztódik, mert Brüsszel azt várja el, hogy a költségvetés hiánya jövőre is 3 százalék alatt maradjon. Ez a miniszter szerint annak dacára is sikerülni fog, hogy a pedagógusok bérét megemelik, de ezzel Brüsszel egyelőre nem ért egyet - vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a romák közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.
A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Külföldön a magyar problémamenedzseléssel kapcsolatban megfogalmaztak olyan kritikákat is, miszerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb volt a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.” Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, amely már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Roma Stratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.
