Nagyra értékelte Reding a magyarországi intézkedéseket

Viviane Redinggel, az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős alelnökével tárgyalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Balog: Még a béremeléssel együtt is sikerülni fog

A miniszter azt is tudatta, hogy uniós kollégáival a délután folyamán a pedagógusok társadalmi elismertségének javításáról is tárgyalni fog. Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban beszámol a Magyarországon kidolgozott pedagógus életpályamodellről, amelyben a béremelés éppen azért halasztódik, mert Brüsszel azt várja el, hogy a költségvetés hiánya jövőre is 3 százalék alatt maradjon. Ez a miniszter szerint annak dacára is sikerülni fog, hogy a pedagógusok bérét megemelik, de ezzel Brüsszel egyelőre nem ért egyet - vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a romák közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.

A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

Külföldön a magyar problémamenedzseléssel kapcsolatban megfogalmaztak olyan kritikákat is, miszerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb volt a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.” Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, amely már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.

Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Roma Stratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.