A javaslat értelmében azoknak a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, amelyeknek a forgalma meghaladja az évi 50 millió eurót és legalább 250 embert foglalkoztatnak, legkésőbb 2020-ig 40 százalékra kell emelniük a jelenleg alulreprezentált nem – kivétel nélkül a nők – arányát felügyelőbizottságukban.
A bizottság tagállamokra lebontott kimutatásai szerint Magyarországon az irányelv nagyjából 20 céget érinthet. A testület megállapítja, hogy jelenleg a Budapesti Értéktőzsde BUX indexében szereplő társaságok felügyelőbizottságaiban 5,3 százalék a nők aránya, ami elmarad az unió egészének 13,7 százalékos átlagától. Ez az arány csak Cipruson és Máltán alacsonyabb.
A bizottság arra is kitér, hogy a felügyelőbizottsági elnökök és a vezérigazgatók között egyetlen nő sincs. A bizottság úgy látja, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen intézkedés nem segíti a nemek arányának kiegyensúlyozását a felügyelőbizottságokban.
Az irányelvet ismertetve Viviane Reding kifejtette, ha hatályba lép és a tagállamok átültetik saját jogrendjükbe, akkor a jogszabály értelmében a felügyelőbizottságok megüresedett helyeire – a jelentkezők alkalmasságának, képzettségének vizsgálata után – mindaddig csak a kisebbségben lévő nem alkalmas, megfelelően képzett jelentkezőit lehetne alkalmazni, amíg arányuk el nem éri a 40 százalékot.
„A bizottság javaslata garantálja, hogy a felügyelőbizottságok tagjainak kiválasztásakor a nők elsőbbséget élvezzenek, feltéve hogy kisebbségben vannak a testületben, és ugyanúgy alkalmasak, ugyanolyan képzettek, mint férfitársaik” – magyarázta Viviane Reding.
A szabályozás értelmében a tagállamok kötelessége lesz meghatározni, hogyan szankcionálják, ha egy vállalat nem teljesíti a kvótát. A javaslat emellett azt is kötelezővé tenné, hogy az érintett vállalatok a bizottság által csak rugalmas kvótának nevezett, kötelező számarányt határozzanak meg saját maguk számára arra vonatkozólag, hogy az igazgatóságokban milyen arányban kell a kisebbségben lévő nem tagjait foglalkoztatni.
A biztos azt is kijelentette, hogy noha a bizottság nem tőzsdén jegyzett nagyvállalat, igyekszik jó példával szolgálni: a biztosok kollégiumának tagjai közül minden harmadik nő, a felső vezetésben 27,2, a középvezetők között 28,7, a bürokraták esetében pedig 42,4 százalékos a hölgyek aránya.
A sajtóban csak női kvótaként emlegetett javaslat körül már hetekkel ezelőtt komoly vita alakult ki. Kilenc uniós tagország, köztük Magyarország levelet írt a bizottságnak, amelyben amellett érvelnek, hogy a nemek egyensúlyának elősegítését nem uniós szintű szabályozással, hanem tagállami szinten kell elősegíteni. Korábbi lapértesülések szerint néhány héttel ezelőtt a bizottságon belül sem volt egyetértés a javaslatról. Az eredetileg októberben bejelenteni tervezett javaslatot ezért csak egy hónappal később véglegesítette a brüsszeli testület.
Viviane Reding szerint a tervezet lényege nem változott, csak azért volt szükség több időre, hogy 100 százalékosan meggyőződjenek arról, a javaslat összhangban áll az uniós szerződésekkel és az Európai Unió Bíróságának esetjogával, amelyek következetesen és szigorúan tiltják a megkülönböztetést.
