A köznevelési államtitkár péntek esti sajtótájékoztatóján nem vonta kétségbe a PDSZ sztrájkjogát, ugyanakkor arra számít, hogy a sztrájknak „nem lesz nagy foganatja a pedagógustársadalomban”. Cáfolta a PDSZ által hangoztatottakat, miszerint a pedagógusoknak 32 órát az iskolában kellene tartózkodniuk, ugyanis a törvény csak arról szól, hogy ezt az időtartamot pedagógiai munkával kell eltölteniük, ami lehet akár színházlátogatás vagy kirándulás is. Mint mondta, az azonban joggal várható el, hogy a munka törvénykönyvében rögzített kötelező heti 40 órás munkaidő 80 százalékát pedagógiai munkával töltsék a tanárok.
Rámutatott, a PDSZ belátta, hogy a 20 százalékos béremelésre vonatkozó követelésük kevesebb, mint amennyit a kormányzat ígért a pedagógus-életpályamodellel, ezért ezt most nem követelik, s ugyancsak kihátráltak „két és fél hónap gondolkodás után” az iskolai fenntartóváltás visszafordításáról szóló követelésükből.
Hoffmann Rózsa valótlannak nevezte a PDSZ azon állítását, miszerint „minden lehetőséget megragadtak, hogy egyezségre jussanak” a kormányzattal. Ezzel szemben a valóság az, hogy a PDSZ elnöke szót sem kért a sztrájkbizottság és a kormányzat közötti utolsó tárgyaláson, amely több más pedagógus-szakszervezet bevonásával zajlott, és január 22-én megállapodáshoz vezetett, noha a PDSZ ezt nem írta alá – tette hozzá.
Elmondta, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell tartaniuk, hogy kik vesznek részt a sztrájkban, hogy azután a munkát nem végző pedagógusok fizetéséből le tudják vonni a meg nem tartott órák munkabérét.
A pedagógushivatáshoz méltatlannak nevezte a PDSZ elnökének azt a kijelentését is, hogy „nem kell a gyerekekkel foglalkozni” a sztrájk alatt. Hangsúlyozta: azok jogát is biztosítani kell, akik dolgozni akarnak, illetve „a gyerekeknek is joguk van a tanuláshoz”.
Hoffmann Rózsa kérdésre elmondta: ha volna is a kormányzatban hajlandóság, hogy „egy ilyen ultimátumnak engedelmeskedjünk, ami természetesen nem járható út részünkre”, akkor a többi szakszervezettel kötött megállapodást rúgnák fel. Kitért arra: a jelenlegi kormányzat mintegy 80 köznevelési jogszabályt alkotott „a generális változásért”.
Véleménye szerint előállhat az a helyzet, hogy szeptember 1-jén még nem lesz meg a fedezete a béremelésnek, akkor viszont a jelenlegi finanszírozás folytatódik, és a túlórákat is kifizetik, tehát nem járnak rosszabbul a tanárok az eddigieknél. Mindemellett a kormányzat célja, hogy lényegesen jobb anyagi körülmények között legyenek a pedagógusok, a végső cél pedig az, hogy a gyermekek magasabb szintű oktatását napi anyagi gondoktól mentes pedagógusok végezzék – tette hozzá.
Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján rámutatott: követelik, hogy a tanárok munkaterhei ne növekedjenek, ehhez azonban szerinte módosítani kell a köznevelési törvény munkaidőre vonatkozó passzusát. Ezért követelik azt, hogy a törvény áprilisra tervezett módosításakor a kormány úgy nyújtsa be javaslatát, hogy vegye ki a heti 32 óra kötelező iskolában való tartózkodásról szóló részt, valamint rendelkezzenek arról, hogy a tanároknak ne kelljen heti 22 tanóránál többet tartaniuk, mert ezzel több tízezer pedagógus állása válhatna biztossá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógus-életpályamodellel együtt járó béremelésről szóló kormányzati ígéretek nem győzik meg őket, mert az ehhez szükséges 73 milliárd forint „még most sincs a költségvetésben”, annak kifizetése „abszolút bizonytalan”. Követelésük az is, hogy a kormány ennek teljesítésére vállaljon garanciát, s ha ezt nem teljesíti, távozzon a hatalomból.
