Sz. György az ügyészség szerint 2008-2009-ben a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el többszörösen minősülő vesztegetést oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő, túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserébe hozzávetőleg több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.
A vádlott a cselekmények elkövetésekor alig 30 éves volt, eddig 10 hónapot töltött előzetes letartóztatásban és fél évet házi őrizetben, a vádiratban foglaltak bizonyítottsága esetén akár 10 év körüli szabadságvesztés is kiszabható.
A szerdai tárgyaláson a fiatalember a bíró kérdésére azt mondta: akar részletes vallomást tenni, de erre még nem készült fel, időt kér. Mikor bűnösségéről kérdezte a tanács elnöke, Sz. György akkor sem kívánt nyilatkozni. A nyomozás során Sz. György következetesen tagadta bűnösségét a különböző tényállási pontokkal kapcsolatban.
Papp Gábor ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője a tárgyalást követően elmondta: csak néhány hete tudták meg az első tárgyalás időpontját, egy ilyen súlyú és bonyolultságú ügyben azonban időre van szükség a védekezésre való felkészüléshez, ezért kérték a bíróságtól a tárgyalás elnapolását. A bíróság a kérésnek eleget téve szerdán a vádirat ismertetését követően április végére napolta a tárgyalást.
Az egyik vádpont szerint Sz. György a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, a másodrendű vádlott, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a BA Zrt. által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek. Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják.
A vád szerint pontosan meg nem határozható összegre, de többnyire a megbízási díj 5-10 százalékára tartott igényt a két megvádolt BA-dolgozó, de e mellett még gyakran az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét is megemelték a csúszópénz egy részével. A kenőpénzt Sz. György vette át az ügyvédektől és egy részét továbbadta R. V. Krisztinának.
Egy másik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és megállapodott F. Zsolttal, a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, fog kapni a csúszópénzből. Sz. György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, melyből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt.
A nyomozó hatóság a kenőpénz átadásakor érte tetten Sz. Györgyöt egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában 2009. december 4-én. Ugyanaznap a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában az informatikai szerződés miatt. F. Zsolt informatikai igazgató ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki és február 3-án fogták el Szegeden. Sajtóhírek szerint Sz. György az eljárás során többek között azzal védekezett, hogy a parkolóban átvett 12 millió forint csak egy baráti kölcsön volt.
A BA Zrt.-vel kapcsolatban több másik büntetőeljárás is indult például azért, mert Sz. György és R. V. Krisztina jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatokkal, szerződésmódosításokkal megtévesztette a cég vezetését a repülőtéri taxis szállítási szerződéssel kapcsolatban
2006 és 2010 között, így abban az időszakban a cégnek sok száz millió forintos kárt okoztak.
