A Nézőpont Intézet négy szempont – a kormány stabilitása, társadalmi megítélése, válságkezelő munkája és választási ígéreteinek teljesítése – alapján, öt-öt kérdést feltéve vizsgálta a régió kormányait – kezdte ismertetését Takács Gábor, a Nézőpont Intézet elemzője, aki elmondta, minden országban ott élő elemzők értékelték az elmúlt év történéseit, 0-tól 5-ig tartó skálán osztályozva a kabinetek teljesítményét. Az Orbán-kormány értékelését bemutató Szomszéd Orsolya összefoglalóan úgy fogalmazott, a magyar kormányról negatív kép alakult ki a válságkezelés és a választási ígéretek teljesítése területén, ugyanakkor a Fidesz–KDNP az ellenzéki alternatíva hiánya miatt nem vesztette el sem kormányzóképességének stabilitását, sem társadalmi támogatottságát.
Hangsúlyozta, míg az ellenzék szervezőereje gyengének bizonyult 2012-ben, addig a kormányoldal a Békemenet révén erős támogatottságról adott bizonyítékot. A Nézőpont Intézet munkatársa kedvezően értékelte az államadósság mértékének tavalyi csökkenését, valamint a demográfiai adatok javulását, ugyanakkor hátrányosnak mondta a gazdasági recessziót, az uniós csúcsnak számító inflációt, valamint a bűncselekmények számának növekedését.
A nemzetközi összehasonlítás alapján az Orbán-kormány a második lett a tavaly áprilisban hivatalba lépett Fico-kabinet után, pedig a négyből három mutató alapján is az élen végzett: társadalmi támogatottságban (21 pont), a válságkezelésben (12,5 pont) és a a kormánystabilitás területén (23 pont), utóbbiban Szlovákiával holtversenyben. A magyar kabinet a végrehajtott választási ígéretek alapján utolsó helyre került, a lehetséges 25-ből 7 pontot szerezve, míg a legjobban teljesítő Csehország 13 pontot kapott.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a bemutató egyik társszervezője, a Polgári Magyarország Alapítvány elnökeként szólalt fel a rendezvényen. Mint mondta, a jó kormányzást egy olyan összhangként képzeli, amelyben hosszan fenntarthatóan javul a gazdaság és az emberi erőforrások teljesítménye és minősége. A kormány legnagyobb eredményeként említette, hogy olyan radikális változtatásokat is végrehajtott a nagy állami rendszerekben, így például a parlamenti és önkormányzati képviselők számának csökkentésében, a közigazgatásban, vagy az egészségügyben és az oktatásban, amit eddig a népszerűtlenségtől tartva halogattak más kormányok.
Balog Zoltán szerint mindezen 10-15 éven belül beérő változtatások számos érdeksérelemmel jártak, tehát a választási siker szempontjából károsak is lehettek, mégis végigvitték azokat, ami egyértelműen a jó kormányzás mutatója. Megjegyezte, a kormányzati ciklus második felének arról kell szólnia, hogy a hátrányt szenvedők belássák, az egyéni boldogulásnak nem szabad a közjó kárára mennie, a két dolognak összhangba kell kerülnie. A tárcavezető kitért arra is, mindenkinek törekednie kell, hogy jobb emberré váljon, ehhez a kormány azonban csak „kereteket” adhat. A jó kormányzáshoz emellett az is hozzátartozik, hogy belássuk hibáinkat, azokat kijavítsuk és dolgozzunk tovább – fűzte hozzá.
Pesti Sándor, az ELTE ÁJTK Politikatudományi Intézetének igazgatója szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy tudományos alapon meg lehet-e határozni egy olyan mutatót, amely kifejezi a kormányzás minőségét. Ennek indokaként azt mondta, a hasonló felmérésekben elkerülhetetlenek a szubjektív döntések. Példaként említette a makrogazdasági statisztikákat, amelyek bár objektívnek tűnnek, mégsem azok teljesen, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mit, hogyan és milyen súllyal mérünk, ráadásul a legtöbb esetben a becslések sem elkerülhetők. Emlékeztetett arra is, hogy a száz évvel korábbi Tisza- és Károlyi-kormányok megítéléséről még ma is vita van, és szerinte nem lesz ez másképp az Orbán-kabinettel sem. Hozzátette ugyanakkor, ettől függetlenül nem tartja haszontalannak a Nézőpont Intézet kezdeményezését, akiknek azt javasolta, fogjanak össze a többi magyarországi elemző céggel és készítsenek egy közös felmérést a kormányról.
Kaiser Tamás, a Pannon Egyetem docense szintén kétségeinek adott hangot, megjegyezve: a világon számtalan módszerrel próbálják megállapítani a kormányok teljesítményét, ám azt a kérdés rendkívüli összetettsége miatt nem lehet tudományos igényűen elvégezni. Érvként említette, hogy sok változást még ha mérni is lehet, azt már nehéz eldönteni, hogy mennyiben számítanak egy-egy kormány érdemének. A Nézőpont Intézet, a Konrad-Adenauer Stiftung, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Centre for European Studies összefogásával mutatta be új, a jó kormányzást bemutató indexét.
