Kissné Koch Ágnes tanácsvezető bíró a végzés indoklása során kifejtette, az elsőfokú ítélet meghozatala óta felmerült tények – többek között az egyesület tagjainak más rendezvényeken végzett tevékenységének – vizsgálata elengedhetetlen a megalapozott döntés meghozatalához. A bíró emlékeztetett: az ügyészség azért indítványozta a civil szervezet feloszlatását, mert az egyesület – a vádhatóság álláspontja szerint – a Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán szervezett járőrözése során faji alapú megkülönböztetést tett az emberek között.
Az ügyészség álláspontja szerint a közbiztonság helyreállítása érdekében meghirdetett fokozott járőrszolgálat valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és egyben sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát. Kissné Koch Ágnes hangsúlyozta, az egyesülési, a gyülekezési és a véleménynyilvánítás jogának szabadsága ütközhet más alapjogokkal. Ezeket a konfliktusokat az államnak rendeznie kell – úgy, hogy a különböző jogok érvényesülését egymás rovására korlátozza.
A bíró közölte, önmagában az, hogy az egyesület tagjai a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájához hasonló formaruhát öltve, menetoszlopban, katonai vezényszóra felvonulva járőröztek, nem indokolja a szervezet feloszlatását. Szintén nem indokolja ezt, hogy a szervezet tagjai a cigánysággal kapcsolatban a Jobbikhoz vagy a feloszlatott Magyar Gárdához hasonló nézeteket vallanak. A bíró elmondta, az új elsőfokú eljárást lefolytató Gyulai Törvényszéknek vizsgálnia kell, hogy az egyesület tagjai Magyarbánhegyesen, Kunhegyesen, Sarkadon, Várpalotán, Tiszaroffon, Devecseren vagy Cegléden, illetve a 2012. augusztus 25-én a Magyar Gárda megalapításának ötödik évfordulója alkalmából a fővárosban rendezett ünnepségen megvalósítottak-e olyan tevékenységet, amely indokolná a feloszlatást.
Kissné Koch Ágnes közölte, ez a bizonyítás túlmutat a másodfokú eljárás keretein, amennyiben a táblabíróság ezt megtenné, azzal elvonná a Gyulai Törvényszék hatáskörét. A törvényszék tavaly július 25-én utasította el a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetét, mert a felperes nem tudta egyértelműen bizonyítani a tanúvallomások és a bíróság elé tárt bizonyítékok alapján, hogy az egyesület tevékenysége alkotmányba ütköző volt 2011 márciusában és áprilisában Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon, illetve megsértette a Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, továbbá működése nem felelt meg az egyesületi alapszabálynak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!