A Veszprémi Törvényszéken tartott tárgyaláson hat tanút hallgattak meg, közülük többet a héten csütörtökre és péntekre a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyére tervezett helyszíni tárgyalásra is beidézett a tanácsvezető bíró.
A meghallgatott tanúk szerint sokkal nagyobb bajt, súlyosabb károkat idéz elő az, ha veszélyhelyzetben nem állítják le a termelést az ajkai timföldgyárban. A gátszakadás napján reggelig szolgálatban lévő diszpécser szerint a legfontosabb dolog a gyár leállítása volt, erről az ajkai erőművet is értesíteni kellett, mivel az onnan érkező 70 bar nyomás alatt álló gőzvezeték „komoly veszélyforrást” jelent. Nem tudta megbecsülni, hogy a leállás mennyi időt vett igénybe, de „egyszerre több szálon kellett intézkedni” – mondta.
Az ügyész kérdésére azt válaszolta, nem tudja, létezik-e az úgynevezett „vész max” jelzés, amely arra figyelmeztet, hogy a szivattyúk maximális teljesítménnyel dolgoznak. Vallomása szerint a diszpécserközpontban egyes számítógépek villogással és hangjelzéssel jelezték az esetleges üzemzavart.
Egy másik tanú, aki 2010 óta dolgozik diszpécserként a cégnél, elmondta, hogy a katasztrófa napján a gátszakadás után másfél órával, délután kezdett dolgozni. Mire beért a gyárba, már leállították a termelést. Fenntartotta a nyomozás során tett vallomását, miszerint felettesétől, a tizenötödrendű vádlott B. A. vezető diszpécsertől a haváriahelyzettel kapcsolatban nem kapott utasítást. Megkeresést hivatalos szervektől, hatóságoktól nem kapott a műszak alatt, és más, a katasztrófához kapcsolódó esemény sem történt. Az ügyész kérdésére elmondta, hogy a szivattyúház működését nem ismeri, a „vész max” jelzést nem tudja értelmezni, mert „náluk ilyen nem volt”. A diszpécserteremben lévő monitorokon látható adatsorokból nem lehetett következtetni katasztrófahelyzetre – tette hozzá.
Egy másik diszpécser, aki nyugdíjazásáig több mint négy évtizedet dolgozott az ajkai timföldgyárban, többször is elismételte: a veszélyhelyzetben a diszpécser első és legfontosabb feladata a gyár leállítása, de elmondása szerint addig erre nem volt példa. Vallomása szerint nem volt szolgálatban 2010. október 4-én, neki azt mondták, „kiszakadt a gát”. Hangsúlyozta, hogy a gyár leállítása a nagyobb katasztrófa elkerülése miatt lényeges, a gőzszolgáltatást nyújtó Bakonyi Erőművel kell felvenni először a kapcsolatot, mert a kazánokat ott is időben le kell állítani. Becslései szerint legalább egy órát vesz igénybe, amíg a gyár leállításáról értesítik az érintetteket.
Kollégája, aki 2012 nyaráig dolgozott a timföldgyár diszpécsereként, ezzel szemben azt mondta, az érintettek értesítéséhez legalább négy órára van szükség, mivel az esetleges gyárleállítás „összetett dolog”. Kitért arra is, hogy a katasztrófa után monitoringrendszert építettek ki, amellyel nyomon követték a szivattyúk állapotának jelzését és üzemóráit.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 emberrel szemben. A tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek vannak.
A per tárgyalása szerdán újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.
