Amennyiben az MTA-tól is pozitív választ kapnak, semmi akadályát nem látja Tarlós István a parti mobilgát megépítésének. A főpolgármester ismertette azt is, hogy a korábbi városvezetés a hullámteret üdülőövezetté nyilvánította, így a formailag megfelelő kérelmek alapján az elsőfokú hatóságnak mérlegelés nélkül ki kell adnia az engedélyeket üdülőépítésre, azt pedig semmilyen szabály nem tiltja, hogy valaki életvitelszerűen használja az üdülőjét. Hozzátette: a part menti lakóparkok magas feltöltésre épültek, 9 méter feletti ár esetén is védettek, így rosszhiszemű vád, hogy a lakóparkokat védené a főváros. A sportlétesítmények és csaknem hetven, az 1920–30-as években az akkori szabályoknak megfelelően épült lakóház védelme viszont megoldatlan.
Tarlós István szólt arról is, hogy gyakran keverik az ártér és a hullámtér fogalmát. Kifejtette: a magas árteret az elképzelhető legmagasabb árvízszint szerint kell figyelembe venni, és a szabály szerint ott kellene védműveket létesíteni. Ez elképzelhetetlen, mert a Szentendrei úton túl kellene megépíteni – tette hozzá, jelezve: a hullámtér más fogalom, a védmű és a folyó közötti keskenyebb szakaszt nevezik annak.
A főpolgármester arról is beszámolt, hogy a szabályok szerint a védműtől jobbra és balra 10-10 méterre nem lehetnek sem közművezetékek, sem fák. Ha a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon építenék a védművet, akkor a nagynyomású víz- és gázvezetékek kiváltása miatt 8-10 milliárd forint lenne a beruházás költsége, míg a parton létesítendő mobilgát ennek alig több mint az egyharmada. „Egyesek most azt követelik, hogy csak azért fizessünk közpénzből majdnem háromszor annyit egy védműre, hogy egy csomó ember – ideértve a sportlétesítményeket és legálisan épült lakóépületeket – rosszul járjon” – jelentette ki Tarlós István.
Hisztériakeltésnek nevezte, hogy egyes civil szervezetek a fakivágásokkal kampányolnak a védmű ellen. Mint mondta, körülbelül 700 fa van azon a területen – Pünkösdfürdőnél, az 1979–80-ban építeni kezdett védműnél –, ahol fákat kell kivágni. A területen leszűkült a meder, felgyorsult a folyó, megindult a visszaáramlás, és úgynevezett limány alakult ki, amely felhalmozta az iszapot. Ebben nőttek „teljesen értéktelen, kis átmérőjű vadfák”, amelyeket meg sem lehet közelíteni – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a Rozgonyi Piroska utca környékén lévő 12 platánfát meg fogják védeni, azokat nem kell kivágni.
