A főigazgató elmondta, hogy a tó vízszintje tavaly december óta 86 centimétert emelkedett, miután az év elején lehullott csapadék kétszerese volt a sokévi átlagnak. A Balaton szabályozási maximuma 110 centiméter, mégis igyekeztek tartani az ennél magasabb vízállást. Most azonban újabb csapadék és szél is várható, emiatt több délnyugat-balatoni településrész is veszélyeztetetté válhat magasan tartott vízszint esetén – tette hozzá.
Az apasztást másodpercenként 5 köbméteres sebességgel kezdték meg a Balatonból a Sió-csatornába, a mennyiséget lassan 15 köbméterre emelik. A hidrológiai körülményeket hetente értékelik, és ennek tükrében döntenek majd az intenzitás mértékéről, de 30 köbméter/másodperc fölé nem kívánnak menni. A főigazgató közlése szerint a Balaton vízszintéjének egy centiméteres csökkentése 6 millió köbméter vízmennyiségnek felel meg, így az apasztás intenzitása nem lesz jelentős.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: tudnak a civil szervezetek azon törekvéséről, amely szeretne változtatást a balatoni vízeresztések jelenlegi gyakorlatában, több vizet tartva a tó medrében. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a vízügynek az érvényes szabályozás szerint kell végeznie az apasztást, amelytől a Sió-csatorna teherbírása, továbbá az érintett dél-balatoni települések veszélyeztetettsége miatt sem tekinthetnek el.
Létezik azonban már egy jóváhagyásra váró beruházási terv a következő uniós finanszírozási ciklusra, amely megoldaná a problémákat, lehetővé téve a Balaton üzemi vízszintjének 120-125 centiméteres tartományban történő maximálását. Az ehhez szükséges beruházások összege meghaladja a 12 milliárd forintot – tette hozzá Molnár Béla.
