Hagyó nem dobta volna csak úgy ki a szerződéseket

Több vádpontot vallomásával alátámasztott, egy vádpontot azonban nem erősített meg egy tanú a Hagyó Miklós és társai ellen zajló per csütörtöki tárgyalásán.

Az 1989 óta a BKV Zrt.-nél dolgozó, jelenlegi beosztásában vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettes folytatólagos tanúkihallgatásán elmondta: a BKV Zrt.-nek az Optimismo Kft.-vel kötött szerződéséről nem tudott, a fénymásolók számbavétele, felülvizsgálata ügyében az általa vezetett osztályt nem kereste meg senki.

Homonnai János ügyész kérdésére a tanú hangsúlyozta: a fénymásolók kis értékű tárgyi eszközként kerültek a BKV Zrt.-hez, nem lehetett tudni, hogy hány fénymásolója volt a vád időszakában a cégnek és azok hol voltak elhelyezve. A vádirat szerint Antal Attila harmadrendű vádlott, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója kötött szerződést az Optimismo Kft.-vel a fénymásolók üzemi állapotának felmérésére.

Az Optimismo Kft. a szerződés megkötésének idején gyakorlatilag nem működött, alkalmazottja nem volt, gazdasági tevékenységet nem végzett. Ennek ellenére a hamis tartalmú teljesítésigazolást Antal Attila aláírta, ez alapján a BKV Zrt. 19,2 millió forintot átutalt, ebből a tizenötödrendű vádlott még az átutalás napján 18 millió forintot felvett. Antal Attila 2012. szeptember 25-én a törvényszék előtt bűnösnek vallotta magát az Optimismo Kft.-vel kötött szerződés miatt.

A kilencedrendű vádlott kérdésére a tanú elmondta: 2009-ben, Kocsis István vezérigazgató idejében tudta meg, hogy a hatodrendű vádlott H. Éva a BKV Zrt. dolgozója. H. Éva hatodrendű vádlott munkaszerződése szerint 2007-től 2009 augusztusáig a BKV Zrt. főállású alkalmazottja volt, a vádirat szerint azonban Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettesi kabinetjében dolgozott megbízással sajtó- és PR-tanácsadói munkakörben.

A tanú a BKV Zrt. és a vádiratban szereplő takarítócégek közötti szerződés ügyében nem erősítette meg a vádat, azt mondta: tudomása szerint a takarítási feladatok elvégzésére közbeszerzést írtak ki, arra nem emlékezett, hogy azt érvénytelenítették volna. Hangsúlyozta: a BKV Zrt.-nél magasak a fizetések, egy átlagos munkavállaló évente csaknem négymillió forintjába kerül a cégnek a béren kívüli járulékos költségekkel együtt.

A közlekedési vállalat járműveinek, valamint az állomásoknak a takarítását 600-800 ember tudja elvégezni, ezért ésszerű volt a tevékenység kiszervezése, mert ez megtakarítást jelentett a BKV-nak. Emlékei szerint a takarítást a konzorcium 2,1 milliárd forint körüli összegért vállalta egy évre, ez jóval kisebb, mintha a cég saját munkavállalókat alkalmazott volna a feladatra.

A vádirat szerint az M. Ernő másodrendű vádlott utasítására megkötött szerződéssel 746 millió forint vagyoni hátrány keletkezett a BKV Zrt.-nél. Hagyó Miklós a tanú nyomozati vallomásaira tett észrevételeket. Az elsőrendű vádlott véleménye szerint a tanú kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerződéseket egyszerűen kidobott.

A tanú keddi meghallgatásán felolvasott nyomozati vallomása szerint „a szabálytalanságok miatt több alkalommal elszabotálta a kommunikációs osztály szerződéseit, egyszerűen kidobta a szemétkosárba azokat”.

Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a tanúvallomásra annyi észrevételt tett: az elmondottakkal ellentétben ő „nem volt Hagyó Miklós embere”. A bizonyítási eljárás április 18-án tanúkihallgatással folytatódik. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró bejelentette: az április 23-i tárgyalás elmarad, „figyelemmel az ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása kapcsán a meghallgatásra”.

Az Alkotmánybíróság (Ab) április 23-án hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét több alkotmányjogi panasz miatt. Az indítványozók azt kifogásolják, hogy az elnök jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban az MTI érdeklődésére.