A közlekedési vállalat járműveinek, valamint az állomásoknak a takarítását 600-800 ember tudja elvégezni, ezért ésszerű volt a tevékenység kiszervezése, mert ez megtakarítást jelentett a BKV-nak. Emlékei szerint a takarítást a konzorcium 2,1 milliárd forint körüli összegért vállalta egy évre, ez jóval kisebb, mintha a cég saját munkavállalókat alkalmazott volna a feladatra.
A vádirat szerint az M. Ernő másodrendű vádlott utasítására megkötött szerződéssel 746 millió forint vagyoni hátrány keletkezett a BKV Zrt.-nél. Hagyó Miklós a tanú nyomozati vallomásaira tett észrevételeket. Az elsőrendű vádlott véleménye szerint a tanú kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerződéseket egyszerűen kidobott.
A tanú keddi meghallgatásán felolvasott nyomozati vallomása szerint „a szabálytalanságok miatt több alkalommal elszabotálta a kommunikációs osztály szerződéseit, egyszerűen kidobta a szemétkosárba azokat”.
Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a tanúvallomásra annyi észrevételt tett: az elmondottakkal ellentétben ő „nem volt Hagyó Miklós embere”. A bizonyítási eljárás április 18-án tanúkihallgatással folytatódik. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró bejelentette: az április 23-i tárgyalás elmarad, „figyelemmel az ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása kapcsán a meghallgatásra”.
Az Alkotmánybíróság (Ab) április 23-án hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét több alkotmányjogi panasz miatt. Az indítványozók azt kifogásolják, hogy az elnök jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban az MTI érdeklődésére.
