Az ítélőtábla döntése alapján a garanciális szabályok betartása érdekében a teljes elsőfokú eljárás megismétlésére van szükség. Kissné Koch Ágnes tanácsvezető bíró a határozat indoklásakor kifejtette, a kártérítési perben eljáró Szegedi Törvényszék elsőfokú eljárása során súlyos eljárási szabálysértések történtek, ezért az ítélet alkalmatlan az érdemi felülbírálatra.
A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádja alól jogerősen felmentett Kaiser Ede – aki más bűncselekmények miatt jelenleg is szabadságvesztését tölti – közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától.
Kissné Koch Ágnes hangsúlyozta, nem a móri ügyben született büntetőeljárás valamiféle felülvizsgálatának kell megtörténnie a kártérítési perben, hiszen a perújítási eljárásban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a bankrablást nem Kaiser Ede követte el. A felmentő ítélettel azonban a férfi személyiségi jogi jogsérelemre alapozott kártérítési követelését nem bírálták el.
2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.
Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!