Nemzetközi romanap Bódvalenkén

A kultúra, a munka, az oktatás és az összefogás fontosságáról beszélt Balog Zoltán pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén, a nemzetközi romanapi rendezvényen.

Az emberi erőforrások minisztere az alig kétszáz lakosú, többségében cigányok által lakott, mérhetetlenül szegény, ám a házfalakat díszítő freskók révén Európa-szerte ismert faluban azt mondta: a zene, a tánc, a festmények összehozzák az embereket, „akár cigányok, akár nem cigány magyarok”.

Munka kellene, rendes iskola, orvos, minden, ami az emberi élethez szükséges, „ezért kell összefognia a kormánynak, a civileknek, az egyházaknak, a cigányságnak és a nem cigány magyaroknak” – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: „hosszú út áll előttünk, ha jólétet szeretnénk” ezen a vidéken is, de a kormány ezen dolgozik.
A nemzetközi romanap, a romák kulturális napja legyen mindig egy olyan állomás, ahol „mindannyian jól érezzük magunkat” – fogalmazott a miniszter, és megköszönte mindazok munkáját, akik azért dolgoznak, hogy a cigányok és a nem cigány magyarok békességben éljenek.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja azt mondta: a roma kultúra a magyar kultúra szerves része, ugyanakkor a bódvalenkei házakat díszítő alkotások szemben állnak azzal a társadalmi valósággal, amelyet a munkanélküliség, a szegénység jellemez. Hangsúlyozta: az unió a magyar elnökség idején határozott arról, hogy szükség van egy olyan európai együttműködésre, amely segíti a helyi társadalmakat az örökölt hátrányok leküzdésében, hogy a szegénység, a munkanélküliség ne termelődjék újra.

A Roma Közösségi Hálózat nevében Setét Jenő roma kulturális intézmények létesítését szorgalmazta, valamint azt is, hogy a romák történelme, a romák kultúrája legyen része a magyar köznevelésnek, közoktatásnak. „Azonos emberi értékünk és méltóságunk csak így érhető el” – tette hozzá.

Bódvalenkén magyar és több európai országból származó roma festőművészek Pásztor Eszternek, az Európai Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság munkatársának ötlete alapján hatalmas képeket festettek, és a tervek szerint festenek még a házak falára. Ezzel létrejött egy olyan, az európai roma festészet keresztmetszetét bemutató szabadtéri kiállítás, amely turistákat vonz a szlovák határhoz közeli kis településre.

A pénteki ünnephez hozzátartozott a zene és a tánc; a falu asszonyai bevezették a látogatókat a cigány konyhaművészet rejtelmeibe, és a helyi kézművesek is bemutatták alkotásaikat. A bódvalenkei „Albert Hall” pedig új kiállítással jelentkezett A Heidegger-sztori: roma művészet és európai kultúra címmel.

A Magyar Református Szeretetszolgálat – amely három éve gazdája a bódvalenkei freskófalu projektnek – számos programmal egészítette ki az egész napos rendezvényt. A résztvevőket megáldotta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

A hivatalos ünnepség után nemzetközi kerekasztal-beszélgetést tartottak nyolc ország roma civil szervezetei, illetve roma programokat működtető hazai és nemzetközi szervezetek képviselői. Ismertették a roma integrációval kapcsolatos álláspontjukat, és ajánlásokat tettek a körülmények javítására.

A romák első világkongresszusát 1971-ben, Londonban tartották, ezen a küldöttek elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi romanapnak nyilvánították.