A pénteki ünnephez hozzátartozott a zene és a tánc; a falu asszonyai bevezették a látogatókat a cigány konyhaművészet rejtelmeibe, és a helyi kézművesek is bemutatták alkotásaikat. A bódvalenkei „Albert Hall” pedig új kiállítással jelentkezett A Heidegger-sztori: roma művészet és európai kultúra címmel.
A Magyar Református Szeretetszolgálat – amely három éve gazdája a bódvalenkei freskófalu projektnek – számos programmal egészítette ki az egész napos rendezvényt. A résztvevőket megáldotta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
A hivatalos ünnepség után nemzetközi kerekasztal-beszélgetést tartottak nyolc ország roma civil szervezetei, illetve roma programokat működtető hazai és nemzetközi szervezetek képviselői. Ismertették a roma integrációval kapcsolatos álláspontjukat, és ajánlásokat tettek a körülmények javítására.
A romák első világkongresszusát 1971-ben, Londonban tartották, ezen a küldöttek elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át nemzetközi romanapnak nyilvánították.
