Offshore és keresztények az Országgyűlésben

Az Országgyűlés keddi ülésén az egészségügy átalakításáról, a keresztényekkel szembeni fellépésekről, a munkahelyvédelmi támogatásokról és a Kós Károly-évről szóltak a napirend előtti felszólalások.

Tukacs István (MSZP) az egészségügyi átalakításokról szólva bírálta, hogy mintegy 300 milliárd forintos forráskivonást szenvedett el az ágazat három év alatt, az államosítás pedig szerinte nem hozta meg a várt eredményt. A legszembetűnőbb problémának a szakemberek elvándorlását nevezte. Meg kell kötni azt a szakmai és politikai konszenzust, amely közös vélemények alapján alakítja az ágazatot – sürgette. Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára következetes válságkezelést, célirányos erőfeszítéseket ígért. A forráskivonásról szólva közölte: a megelőző kormány is csökkentette a finanszírozás mértékét, ennek káros hatásait pedig a jelenlegi kabinetnek kellett kezelnie.

Az állami ösztöndíj átdolgozásának célja, hogy olyan feltételek jöjjenek létre a felsőoktatás finanszírozásában, amelyek a hallgatók és a társadalom számára is elfogadhatók, nem jelentenek gátat a mobilitásnak, és az uniós előírásokkal is összhangban állnak – mondta a felsőoktatási államtitkár keddi, parlamenti expozéjában. Klinghammer István a nemzeti felsőoktatási törvénynek az alkotmány negyedik módosításával összefüggő változtatása ismertetésekor elmondta, a diploma megszerzését követően húsz éven belül annyi időt kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjban részesülőknek, ahány éven át finanszírozta képzésüket az állam. Hozzátette: ha valaki nem tud ennek eleget tenni, tíz vagy tizenöt év alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetnie támogatását.

Soltész: több pénz jut a fogyatékossággal élőknek

Júniusban emelkedik mind a fogyatékossággal élők támogatása, mint a vakok személyi járadéka, amelyek összege a jövőben már nem a nyugdíjminimumhoz kötődik, ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kedden a parlamentben. Soltész Miklós a fogyatékkal élők jogairól és esélyegyenlőségéről szóló jogszabály módosítását ismertetve közölte: a vakok személyi járadéka 16 160 forint lesz, a fogyatékossággal élők támogatását 19 500, valamint 24 000 forintban rögzíti az előterjesztés. Az összegek évente a nyugdíjakkal hasonló arányban emelkednek majd.

Gaal Gergely (KDNP) a diktatúrák sajátságának nevezte, hogy ártatlan emberek életét veszik el vagy teszik tönkre. Mint mondta, a totális diktatúrák közös vonása az istentagadás, a keresztények üldözése. Hosszan sorolta azokat, akik példát mutattak a nehéz időkben a keresztények számára. Hangsúlyozta az ilyen korszakokat megidéző megmozdulások határozott elutasításának fontosságát. Ezért kell szót emelni a jelenleg is a világban tapasztalt vallásüldözéssel szemben – közölte. Szerinte a baloldal részéről még mindig tapasztalhatók „reflexszerű keresztényellenes megnyilvánulások”.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára példákat hozott a kereszténység életéből arra, hogyan lehet ellenállni az ilyen megnyilvánulásoknak. Egyebek között Apor Vilmos és Salkaházi Sára példáját idézte fel. Kijelentette: felfoghatatlan, hogy aki demokratának vallja magát, miként képes másokat a hitük miatt támadni. Fontosnak nevezte az új alaptörvény azon rendelkezését, amely bár szétválasztja az államot és az egyházat, együttműködésükre is utal.

Volner János jobbikos képviselő a munkahelyvédelmi támogatásokkal kapcsolatban közölte: a legkisebb vállalkozásoknál hároméves mélyponton van a foglalkoztatás a reálgazdaság gyengélkedése miatt. Bírálta, hogy gyakran offshore cégekhez vagy külföldi nagyvállalatokhoz jutnak a fejlesztési támogatások. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közlése szerint éppen a versenyszférában növekszik a foglalkoztatás, miközben a közszférában csökken. A termelő szektor eredményeiről szólva utalt arra, hogy a mezőgazdaság visszaesése időjárási okokkal magyarázható.

Varga István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendő Kós Károly éve, aki a múlt század egyik legnagyobb polihisztora volt. A pályáját építészként kezdő Kós Károly mindig hűséges volt hazájához és szülőföldjéhez, Erdélyhez, feladta az építészetet és a katedrát is, és Erdély mindenese lett: írt, faragott – emlékezett a képviselő. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára nemcsak Kós Károly sokoldalúságára hívta fel la figyelmet, hanem arra is: életében fontos momentum volt hűsége magyarságához. Ugyancsak említést tett alkotásairól.