„Úgy nem tudunk érdeket érvényesíteni az Európai Unión belül, ha egymást próbáljuk lerugdosni a szekérről” – fogalmazott a néppárti EP-képviselő, megjegyezve: „rendezni kell és lehet” a térség népeinek viszonyait, erre példa a német–francia és az osztrák–olasz megbékélés.
Surján László kiemelte, a Charta XXI fő célja „21. századi megoldást találni egy 20. századi problémára”, a Trianonnal létrejött szétszakítottságra, széttöredezettségre. „Ez nem revansista program, amely vissza akarja állítani a történelmi Magyarországot, a viszonyokat, hanem emberi kapcsolatokat, hidakat épít Európa népei között” – fogalmazott a politikus, „ez a program olyan, hogy értelmes ember nehezen mond rá nemet”.
A céljaikkal egyetértőknek csupán azt kell vállalniuk, hogy „barátsággal nézne” a szomszéd népekre, nyitottak a kultúrájuk iránt, és azzal is „hitet tesznek a normalitás mellett”, hogy ehhez aláírásukat adják.
Mint mondta: az eddig csatlakozottak mintegy nyolcada nem magyar ajkú, Horvátországban például zömük a többségi nemzethez tartozik. A charta estsorozatot indított Budapesten, az aláírók pedig tíz nyelven kibocsátott elektronikus hírlevél révén tarthatják egymással a kapcsolatot.
A Charta XXI nyilatkozat egyebek között azt tartalmazza, hogy a megbékélési mozgalom hét országból származó kezdeményezői ellenségeskedés helyett a megbékélés útját választják, nem megszüntetni, hanem elfogadni akarják különbözőségeiket.
