Tetőzéshez közel a Rába, a Zala és a Körösök

A Rábán és más folyókon órákra vagyunk a tetőzéstől, ami nagyobb gondot okoz, az a békési belvíz.

Az időjárási viszonyok miatt tizenegy megyében – Fejér, Veszprém, Vas, Zala, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Csongrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun – van szükség védekezésre, de a hivatásos tűzoltók beavatkozására nincs mindenhol szükség.

Szerdán több folyó apadni kezdett, de néhol folytatódott az áradás, emiatt több helyen újabb homokzsákok pakolásával védekeztek. Emellett a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit számos alkalommal vízszivattyúzáshoz, veszélyesen megdőlt fák eltávolításához, valamint a viharos szél által megrongálódott épületekhez riasztották.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint szerdán két családnak, hat embernek kellett önkormányzati lakásban elhelyezést biztosítani, a mentesítési munkálatok miatt egy útszakaszt lezártak. Kiemelték: az országban már sehol nincs érvényben meteorológiai riasztás, valószínűleg az északkeleti országrészben élők is nyugodtabb időjárásra készülhetnek. Hozzátették viszont, hogy a Nyugat-Dunántúl négy megyéjében a talaj menti fagy miatt továbbra is érvényben van az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése.

Az egyes folyókat nézve a Rába emelkedése miatt várhatóan nem rendelnek el harmadfokú készültséget, a tetőzést csütörtök reggelre várják, s a környékbeli kisebb folyók sem fognak akkora gondot okozni, mint a hétvégén. A Zala áradása is kisebb szintet ér el a vártnál, ezért nem kellett átvágni a nap folyamán a Principális-gátat sem.

Bakondi György katasztrófavédelmi vezető szerdai összefoglaló közlésében az áll: valamennyi hazai vízfolyás árad, a kisebb folyók közül egyebek mellett a Rábán, a Zalán, a Körösökön, a Zagyván és az Ipolyon van érvényben valamilyen szintű – egyes folyókon harmadfokú – árvízvédelmi készültség. A készültség szintje szerdán: 5 megye 11 településén árvízi, 15 megye 48 településén belvízi védekezést folytatnak, a belvízzel elöntött terület nagysága országosan 155 ezer hektár, ami közel 30 ezerrel több, mint két nappal ezelőtt. Tizenkét vízügyi igazgatóság területén 15 szakaszon elsőfokú, 46 szakaszon másodfokú, 9 szakaszon pedig harmadfokú belvízvédelmi készültség van. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján közzétett összegzés szerint mintegy 2648 kilométer töltésen van árvízvédelmi készültség az országban.

A legfrissebb árvízi és belvízi helyzetről a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságának vízügyi honlapján tájékozódhat.

Együttműködést kötött a kormány és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), hogy az emberek tájékoztatása még kiegyensúlyozottabban működjön – mondta el Giró-Szász András kormányszóvivő az ár- és belvízi helyzetről tartott sajtótájékoztatóján a Parlamentben.

Belvízkárokra is igényelhetik a mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési törvény szerint – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium szerdán. A definíció alapján a növénykultúrában belvíz miatt bekövetkezett, legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenést okozó kár tekinthető belvízkárnak. A belvízkár szempontjából a káresemény időpontjának azt kell tekinteni, amikor a növénykultúrán a káreseményt első alkalommal észlelték – hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca.

Érdemes kitekinteni határainkon túlra, ugyanis Kárpátalja és a Felvidék folyóvizei is Magyarországon gyűlnek össze. Az ukrán kormány megelőző intézkedésként harmadfokú védelmi készültséget rendelt el, a katasztrófavédelem 400 munkatársa szemléli készültségben az apadást. Szlovákiai oldalról kicsit több ok van az aggodalomra, ott a hóolvadás és a csapadékmennyiség növekedése egyszerre jelentkezik.

Belvíz miatt leginkább az ország délkeleti régióiban szenvednek, a szántóföldek több mint harminc százaléka telítve van vízzel, ebből 13 900 hektár víz alatt áll, további 102 600 hektáron a vízszint elérte a talaj felső rétegét. A talajon jelenleg nem lehet mezőgazdasági munkálatokat végezni, a lemaradás rendkívüli a növénytermesztésben.

Borsót eddig 680 hektáron vetettek, pedig a gazdálkodók 3000 hektár vetését tervezték. Néhány száz hektárra tehető az elvetett tavaszi árpa, zab, fénymag és más tavaszi kultúrák területe. Az őszi búza 72 százaléka, mintegy 82 ezer hektár megkapta a fejtrágyát, a gyomirtás azonban meghiúsult, a vetésterületnek mindössze 0,2 százalékán történt meg.

Fejér megyében homokzsákokkal és szivattyúkkal vették fel a küzdelmet a belvíz ellen, főként családi házak pincéje volt veszélyben a szerdai nap folyamán.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 110 esztendeje nem esett ennyi csapadék az év első három hónapjában, mint idén. Az OMSZ mérései szerint Magyarországon az év első három hónapjában 180-340 milliméter hó és eső hullott.