Kezdődik Szilvásy, Dávid és Herényi megismételt büntetőpere

Az ügyészség a 2008-as események kapcsán emelt vádat személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya vonatkozásában kényszerítés miatt is.

Az ügyészség a 2008-as események kapcsán emelt vádat személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya vonatkozásában kényszerítés miatt is. Az ügy sértettje a vádhatóság szerint többek között a jelenlegi házelnök, Kövér László és Demeter Ervin – mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek –, valamint Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő és az UD Zrt. egyes vezetői.

Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly volt szocialista politikus – aki a vádbeli cselekmények idején a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke volt – a bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László, valamint Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.

Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássy Kornélt.

Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus a büntetőper egyik tárgyalásán tanúként arról beszélt: otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni kétmilliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit.

A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.)

A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket. Tavaly áprilisban első fokon, nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) mind a négy vádlottat felmentette.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék azonban idén januárban hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el a négyből három vádlottnál, egyedül Tóth Károly esetében emelte jogerőre az elsőfokú döntést.

A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért siklott félre, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta „betuszkolni”. Ugyanakkor Szilvásy György esetében a másodfokú bíróság szerint a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a PKKB – amely tavaly az elsőfokú, nem jogerős felmentő ítéletet meghozta – el sem járhatott volna az ügyben.

A másodfokú bíróság szóbeli indoklásában rámutatott: a vádbeli események során a két megvádolt MDF-es politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok onnan történő eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, ugyanakkor tisztázandó, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Az események során szemben álló csoportok közül nem csupán az egyiknél merülhettek fel politikai célok, egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat.

Almássy Kornéllal kapcsolatban találónak minősítette a büntetőbíróság az egyik polgári ügyben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az „a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről” beszélt.