A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket. Tavaly áprilisban első fokon, nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) mind a négy vádlottat felmentette.
A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék azonban idén januárban hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el a négyből három vádlottnál, egyedül Tóth Károly esetében emelte jogerőre az elsőfokú döntést.
A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért siklott félre, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta „betuszkolni”. Ugyanakkor Szilvásy György esetében a másodfokú bíróság szerint a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a PKKB – amely tavaly az elsőfokú, nem jogerős felmentő ítéletet meghozta – el sem járhatott volna az ügyben.
A másodfokú bíróság szóbeli indoklásában rámutatott: a vádbeli események során a két megvádolt MDF-es politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok onnan történő eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, ugyanakkor tisztázandó, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Az események során szemben álló csoportok közül nem csupán az egyiknél merülhettek fel politikai célok, egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat.
Almássy Kornéllal kapcsolatban találónak minősítette a büntetőbíróság az egyik polgári ügyben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az „a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről” beszélt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!