Újabb összefogás a cigányság helyzetének javításáért

Amikor a közös társadalmi felelősségről beszélünk, akkor a magyarországi cigányság sorsközösséget kíván vállalni.

Együttműködési megállapodást kötött Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke kedden Budapesten. Ennek célja, hogy az MKIK bevonja a foglalkoztatást, a vállalkozások üzleti környezetét érintő, valamint az oktatás és szakképzés területén jelentkező irányító, szervező és képző feladatainak ellátásába az ORÖ szakértőit, képviselőit. Az aláírás előtt Farkas Flórián elmondta: egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság fejlődésének egyik alapja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, amelyből a magyarországi cigányság nem maradhat ki. Amikor a közös társadalmi felelősségről beszélünk, akkor a magyarországi cigányság sorsközösséget kíván vállalni – mondta, és fontos partneri gesztusnak nevezte, hogy az MKIK elnöke az összes szervezeti hátterét és kapcsolati tőkéjét biztosítva szállt be abba a keretmegállapodásba, amelyet az ORÖ két éve kötött a kormányfővel. E szerint legalább százezer munka nélküli romát vonnak be 2015-ig a munkaerőpiacra, és átfogó oktatási változásokat hajtanak végre, amelynek végén húszezer roma fiatal piacképes szakmát szerez. Célul tűzték ki, hogy legalább tízezer roma fiatal érettségit adót képzésben vehessen részt, és legalább ötezernek adódjon lehetősége felsőfokú oktatásban részt venni.

Farkas Flórián hangsúlyozta: nem szabad, hogy a közmunka és a közfoglalkoztatás legyen a kizárólagos foglakoztatási eleme a hazai cigányságnak, de jó, ha van. Amikor a piacképes szakmunkásképzések elindulnak, akkor az az 53 ezer cigány, aki garantáltan benne van a rendszerben, kész is arra, hogy képezze magát – tette hozzá. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: három területre koncentráltak.

Az első a romák vállalkozóvá válása, ami olyan kitörési pont lehet, amely a középosztály irányába emelheti ezeket az embereket. Másik feladat, hogy a szakképzést olyan irányba mozgassák, hogy abba minél több cigány embert beemelhessenek. A harmadik kihívás annak a csaknem egymillió embernek – nem csak romáknak – az elhelyezése a munkaerőpiacon, aki életkora, egészségi állapota alapján képes lenne dolgozni, de nem jut munkához, mert másként szocializálódott – tette hozzá. Az MKIK elnöke arra biztatná a kormányzatot, hogy a közmunkaprogramnak legyen olyan kimeneti ága, amely a reálgazdaságba visz. Parragh László szerint jelenleg a szakképzésre járó cigány fiatalok harmada nem fejezi be az iskolát, a felzárkóztatási programok jelentős része pedig kudarcba fulladt.

A kedden aláírt megállapodás alapján az MKIK támogatja, hogy a területi kamarák oktatási és szakképzési bizottságába előbb tanácskozási joggal, majd teljes jogú tagként bevonja az ORÖ által delegáltakat, valamint megismertetik az ORÖ-vel a kamarai kutatások eredményeit, és figyelembe veszik az ORÖ szakmai elképzeléseit. A megállapodásban az ORÖ vállalta, hogy a foglalkozáspolitikában fontos statisztikákat és kutatási eredményeket, javaslatokat átadja az MKIK megyei fejlesztési és képzési bizottságainak, és szükség esetén segíti a törvényben rögzített iskolalátogatási kötelezettségek betartatását. Az aláírók készek olyan speciális oktatási, szakképzési, foglalkoztatási és vállalkozástámogató modellek kidolgozására, amelyek célja a halmozottan hátrányos helyzetű, képzetlen vagy alacsony képzettségű munkavállalók piacképes tudáshoz hozzáférésének, munkaerő-piaci beilleszkedésének javítása.