A nagy átalakítást, az ország, az államélet szinte minden szegletének a reformját gyakorlatilag befejeztük – hangsúlyozta a házelnök a Kárpát-medencei Szabadegyetem plenáris ülésén, a népfőiskola Kölcsey-házában tartott előadásában. Kövér László reményét fejezte ki, hogy ez lesz a legsikeresebb ciklusa a rendszerváltoztatás óta eltelt időszaknak. A fideszes politikus szerint nem maradt tulajdonképpen „egyetlen olyan szeglete sem” az életünknek, amelyet ne alakítottak volna át. „Uram bocsá’, imitt-amott nem forgattunk volna fel fenekestül” – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvénytől kezdve az oktatási rendszeren, a munka világán át, a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a rendvédelem területét érintve egészen a nemzetpolitikáig sok területen megtörténtek az átalakítások.
Az Országgyűlés 1099 törvényt és országgyűlési határozatot fogadott el az elmúlt három évben – számszerűsítette a törvényalkotás munkáját a házelnök. Ha csak a mennyiséget nézzük, nemcsak az elmúlt 23 év tekintetében minősíthető számszerű rekordnak, hanem talán egyfajta Guinness-rekordnak is minősül – fűzte hozzá Kövér László. A házelnök szerint az átalakítás minőségét „az idő fogja eldönteni”. Az állam szinte minden területén csőd közeli állapotokat találtunk a választások után – utalt 2010-re Kövér László, hozzátéve, hogy „ehhez képest nem nagy kunszt jobbat alkotni”.
Álláspontja szerint a törvényalkotás nem követett el olyan hibát, ami „látványosan cáfolhatóvá tenné” a célok elérését, és „az ellenzék ezért nem tud igazán mivel kampányolni”. Szét kell nézni a világban, akkor lehet látni, hogy miközben nagyon komoly „érdeksérelmeket” okoztak, egy-két kivételtől eltekintve sikerült békében elfogadtatni a társadalommal a változásokat – mondta.
Kövér László visszaidézte 2010-et, amikor a kormány folytathatta volna a megelőző kormányok politikáját, és gazdaságilag az Európai Unióban ez volt az elvárás. Felidézte, hogy 500 milliárd forintos hiány „tátongott” a költségvetésben, plusz az unió által előírt 4,3 százalékos államháztartási hiány. Az új kormány tett „egy tétova kísérletet”, hogy Brüsszellel megértesse: a Bajnai-kormány által vállalt 4,3 százalékos hiánycél hazugság, „amiben ők is cinkosok voltak”. De nem engedtek a 4,3 százalékból, „így kényszerültünk a gazdasági szabadságharcra, és unortodox eszközökhöz nyúltunk” – mondta.
Elfogadhatatlannak nevezte az örökül hagyott gazdaságpolitika folytatását, mert akkor „fél év alatt megbukott volna” a kormány. Így született meg az a döntés, amely belevitt abba a konfliktussorozatba, amelyből most kezdünk kilábalni – fogalmazott. Ha a magyar kormány válságkezelő gazdaságpolitikája sikeres lesz, akkor olyan precedenst teremthet, amelyet a válságba került más kormányok is alkalmazhatnak – jelentette ki. A „brüsszeli eurokrácia” támadása a házelnök szerint azért ennyire erős és határozott, mert „ennek a gazdaságpolitikának a szükségszerűsége volt a nemzeti önállóság erősödése”.
Kövér László utalt arra, hogy ideológiai háborúba is „belecsöppentünk”, elsősorban az alaptörvény elfogadása miatt, támadva azokat a civilizációs „alapértékeket, amelyek a kereszténységhez kötődnek”. Ez a történet még nem fejeződött be, ezek a folyamatok akkor vállnak visszavonhatatlanná, ha ez a pártszövetség a következő négy évre is bizalmat kap – fogalmazott a házelnök.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke bevezetőjében a ciklus legnagyobb érdemének mondta azt, hogy megalapozta az új Magyarországot az alaptörvény megalkotásával.
