Meghalt Horn Gyula

A volt miniszterelnök két hónappal a 75. születésnapja után kórházba került, ahol haláláig ápolták. A kormány részvétét fejezi ki az elhunyt családjának.

A kormány megrendüléssel értesült arról, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke. A kormány részvétét és együttérzését fejezi ki az elhunyt családjának – közölte a Kormányzati Információs Központ szerdán.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja részvétét fejezi ki Horn Gyula családjának, valamint az MSZP vezetőinek és tagjainak, hiszen Horn Gyula nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége is volt – olvasható a Fidesz-frakció közleményében.

A Kereszténydemokrata Néppárt megrendüléssel értesült Horn Gyula volt miniszterelnök haláláról. A párt részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak és osztozik a szocialista politikust gyászolók fájdalmában.

Mesterházy Attila szerint a modern magyar baloldal legmeghatározóbb elnökét, Magyarország egyik legsikeresebb miniszterelnökét, Európa pedig a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el. Az MSZP elnöke Facebook-oldalán szerdán közölte, hogy mély fájdalommal értesült Horn Gyula haláláról.

Közölte: az MSZP minden tagja és támogatója nevében ezúton is őszinte együttérzésemet fejezi ki a családnak. „Hálás vagyok azért, hogy fiatal politikusként mellette dolgozhattam. És büszke vagyok arra, hogy az MSZP valamennyi tagjával közösen küzdhetek a párt elnökeként és az ország miniszterelnökeként általa képviselt baloldali, európai és demokratikus értékekért” – fogalmazott a Facebook-oldalán Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke pártja nevében közleményt is kiadott, melyben közölte: pártja saját halottjaként búcsúzik Horn Gyulától. Mesterházy Attila azt írta: „mindig emlékezni fogunk Horn Gyulára, aki a mélyről jött ember kivételes érzékével ismerte a hétköznapi sorsokat, példás bátorsággal és odaadással tudott megküzdeni a lehetetlennek tűnő kihívásokkal”.

A legellentmondásosabbnak és a legtehetségesebbnek nevezte a szerdán elhunyt Horn Gyulát Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. A volt szocialista miniszterelnök Facebook-oldalán azt írta, hogy nagyon sokra tartotta őt. „Nagy ember ment el. Olyan, aki őszinte hittel állt a barikád mindkét oldalán. Értünk küzdött. Itt is, ott is. Persze vele együtt mi is sokáig hittük, hogy a szegények igazsága minden más igazságnál erősebb. Közösen tévedtünk. És változtunk. Sokra tartottam. Nagyon sokra” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Horn Gyula halálával Magyarország és Európa egy igazi államférfit vesztett el – írta közleményében Bajnai Gordon. Az Együtt–PM választási szövetség vezetője hozzátette: Magyarország egy jó emberrel lett kevesebb.
Horn Gyula olyan politikus volt, aki formálta és alakította a kort, amelyben élt. Személyes történetén is képes volt felülemelkedni, amikor elévülhetetlen érdemeket szerzett a vasfüggöny ledöntésében. Személye jelképe volt a békés és sikeres rendszerváltásnak, miniszterelnökként sokat tett azért, hogy Magyarországot kivezesse a rendszerváltozást követő gazdasági és társadalmi válságból – olvasható a közleményben.

Bajnai Gordon együttérzését fejezte ki azoknak, akik a szocialista párt tagjaként vagy támogatójaként gyászolják az egykori kormányfőt és MSZP-elnököt. Horn Gyula családjának és közeli barátainak pedig sok erőt kívánt a veszteség elviseléséhez.

Göncz Árpád és felesége is kifejezte részvétét Horn Gyula volt miniszterelnök halála miatt – tájékoztatta a volt köztársasági elnök titkárságának vezetője szerdán este az MTI-t. Gulyás Árpád nagykövet közleménye szerint Göncz Árpád és felesége részvétnyilvánítást küldtek Horn Gyula családjának.

„Horn Gyula nagy európai volt, akinek külügyminiszterként véghezvitt bátor tetteit a németek soha nem felejtik el” – reagált Horn Gyula halálhírére a német külügyminiszter. Guido Westerwelle azt mondta, Horn Gyula 1989 augusztusában külügyminiszterként „szó szerint szétvágta az Európát negyven évig megosztó vasfüggönyt”, amikor pedig nem sokkal később bejelentette, hogy Magyarország engedélyezi az NDK több ezer polgárának a kiutazást Nyugatra, „végérvényesen bebiztosította a helyét a történelemkönyvekben”.

A német külügyminiszter közleményében úgy fogalmazott: „Egy nagy európaitól veszünk búcsút, aki az európai történelem egy döntő pillanatában helyesen cselekedett, és a szabadság és emberiesség európai értékei szerint élt”.

Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát, 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet.

1954–1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként. 1956. október–novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban. A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. 1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987–88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is.

1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-étől a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást.

1954–56 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985–89-ig az MSZMP KB, 1988–89-ig az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként is tevékenykedett. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak. 1989 októberétől tagja az MSZP Országos Elnökségének, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban, betegsége miatt, nem vett részt a parlament munkájában. 1990 májusától 1993. januári lemondásáig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is ellátta.

1994. július 15-én – mint a választásokon győztes párt vezetőjét – az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-áig látta el. Az ő kormánya fogadta el és hajtotta végre a gazdaság szanálása érdekében az akkori pénzügyminiszterről elnevezett Bokros-csomagot. 1998-ban az MSZP elvesztette a országgyűlési választásokat, ő az országos lista vezetőjeként szerzett ismét országgyűlési mandátumot. A választási vereséget követően 1998 szeptemberében, az MSZP VI. kongresszusán lemondott pártelnöki tisztéről.

Medgyessy Péter miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki őt. A 2004-es európai parlamenti választások során az MSZP listájának 2. helyén szerepelt, de már a szavazást megelőzően bejelentette, hogy magát a képviselőséget nem vállalja. Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott.