Kifejtette: az online összeköttetés ténye – a vállalkozások alkalmazkodási gyakorlatán keresztül – már önmagában pluszbevételt jelenthet, ugyanakkor ennek a hatásnak és az áfabevételt meghatározó többi tényezőnek az egyenkénti számszerűsítése csak megközelítőleg lehetséges.
Egy másik, a tranzakciós illetékbefizetésre vonatkozó kérdésre a helyettes államtitkár úgy válaszolt: ez év júniusában mintegy 15,8 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illeték folyt be a költségvetésbe, melyből 6,4 milliárd forint a Magyar Államkincstártól, 9,4 milliárd forint pedig a piaci szereplőktől származott.
Egy, a kilátásba helyezett következő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos kérdésre a helyettes államtitkár kifejtette: a hamarosan kormány elé kerülő anyag a Kúria legutóbbi döntése nyomán arra a kérdésre keresi majd elsődlegesen a választ, hogy helyes volt-e a bankok/bíróságok jogértelmezése a szerződések egyes, az ügyfelek által vitatott rendelkezései kapcsán. Az is felmerül, hogy a fogyasztóvédelmi aspektusból vizsgálva lehetséges-e valamilyen jogi megoldással a tisztességes szerződési feltételeken túlmutató kérdéseket rendezni a meglévő szerződésekben – fűzte hozzá.
Egy másik kérdésre Banai Péter Benő kifejtette: a 2014. évi költségvetési törvényjavaslat a legfrissebb makrogazdasági számításokon fog alapulni, melyeket a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg hoz nyilvánosságra a kormány. A tervezést meghatározó főbb makrogazdasági paraméterekről a tervezésben részt vevő szervekkel egyeztettek, egyes kiemelt paramétereket a körirat is tartalmaz – válaszolta az NGM helyettes államtitkára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!