Nagyobb teher mellett is javult az igazságszolgáltatás hatékonysága

Jelentősen nőttek az idén az alsóbb fokú bíróságok munkaterhei, különösen szabálysértési és cégjogi területen, ennek ellenére sikerült javítani a hatékonyságot.

Az országos ügyérkezés az idei első negyedévben duplája volt az előző év azonos időszakának, három hónap alatt összesen 618 ezer akta érkezett a bíróságokra. Helyi szinten 44 százalékos, a törvényszéki – volt megyei bírósági – első fokú ügyek területén több mint két és félszeres volt a növekedés, ugyanakkor kismértékű, két-három százalékos csökkenés figyelhető meg a törvényszéki másodfokú, fellebbezett ügyeknél, illetve a táblákon, és csaknem 15 százalékos a Kúrián. Az összes érkező ügy 28 százaléka peres, ebben az ügycsoportban több mint felével, 56 százalékkal növekedett az érkezés, ami elsősorban a szabálysértési ügyszakban jelentkezik.

Handó Tünde elmondta: a szabálysértési ügyek számának drasztikus emelkedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a pénzbírságokat elmulasztják befizetni, aminek következményeként a bírság szabadságvesztésre átváltoztatása miatt az ügy a bíróság elé kerül. Ráadásul ezekben az ügyekben kötelező tárgyalást tartani, holott előfordul, hogy csak az érintettek 10-20 százaléka jelenik meg ezeken, amely sok energiát vesz el az amúgy is leterhelt ügyszakban.

Az OBH-nak a bíróságok tapasztalatain alapuló javaslatai nyomán szeptembertől a szabálysértési jogalkalmazást jelentősen javító új törvényi szabályozás lép életbe. Ennek értelmében már nem lesz kötelező tárgyalást tartani, csak akkor, ha ezt az elkövető kéri vagy a bíróság azt hivatalból szükségesnek tartja. Az új törvény szeptember 1-jétől lehetővé teszi a „kvázi” szabálysértési bíróságok felállítását, ezáltal lehetővé válik, hogy hatékonyabban tudnak majd gazdálkodni az erőforrásaikkal a gyors és színvonalas elbírálás érdekében.

A bírói munkaterhek országos szintű mérséklődését jelzi, hogy az egy bírónál egyszerre folyamatban lévő eljárások számában országos átlagban 12 százalékos a csökkenés, és ennél valamivel még nagyobb arányú a központi régióban. Handó Tünde elmondta: a bírák leterheltségének csökkentése nem csupán a bíróságok belügye, és nem is csak mennyiségi kérdés, hiszen ez az egyik feltétele annak, hogy javuljon az ítélkezés színvonala. Ezt segíti a tavalyi jelentős létszámbővítés: 380 új titkári és ügyintézői álláshely jött létre országszerte. A legnehezebb helyzetben lévő Fővárosi Törvényszéken rövidesen 35 új bírói és 50 titkári státusz létesül.

Az elnök kiemelte az igazgatási intézkedések jelentőségét is. A bírósági vezetők fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjék a bírók munkaterheinek alakulását, és megadják a szükséges támogatást. Amikor például egy nagy ügy elindulásakor a bírónak több tízezer oldalnyi iratot kell áttekintenie, segítség lehet egy jogvégzett bírósági dolgozó, titkár kirendelése, vagy legalább a más ügyek tárgyalása alóli bizonyos idejű mentesítés – fejtette ki Handó Tünde.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy javítani kell az igazságszolgáltatásban részt vevők – a bíróság mellett az ügyészség, az ügyvédek, a rendőrség, a szakértők – együttműködésén is, mert ha egy ponton szűk keresztmetszet alakul ki, az rontja az egész igazságszolgáltatás, a folyamat minden szereplőjének megítélését, ahogy ez legutóbb a foglyos ügyeknél az elhúzódó szakértői vélemények kapcsán érzékelhető is volt.

Az érintett szervezetek vezetőinek feladata, hogy közösen feltárják a probléma okát, és megtalálják a kivezető utat. Fontos például a közös szakmai protokollok kidolgozása, hogy ilyen sztenderdek szerint végezzék munkájukat azok, akiknek a feladatai egymásra épülnek az igazságszolgáltatásban. Így elkerülhető, hogy a nyomozás után a bírónak újra szakértőt kelljen kirendelnie ugyanannak a kérdésnek a tisztázására. Ezeknek a helyzeteknek a kezelése érdekében már megkezdődtek az egyeztetések – mondta Handó Tünde.

A bírósági szervezetrendszer hatékonyságának javítását célozza az a kezdeményezés is, amelynek keretében a kis bíróságokat vizsgálják. A 111 általános hatáskörű helyi bíróságból 71-ben hat vagy annál kevesebb bíró dolgozik, ezen belül 27 bíróságon három vagy annyi sem. A racionalizálás nem feltétlenül bezárást jelent, a cél az, hogy az ügyfelekhez közelebb kerüljön az igazságszolgáltatás. Megoldás lehet a nemzetközi gyakorlatban bevált mozgó bíróságok kialakítása, ezek rendszeres időközönként működhetnének a helyi állami szervek épületében – mondta az OBH elnöke. Handó Tünde szerint a bírói szervezet a nagyarányú szervezeti változások és a jogalkotási dömping ellenére is jól teljesített.